Fotó: Presidency.ro
Ki van zárva a fizetések és nyugdíjak csökkentése – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis. A jobbközép államfő „siralmasnak” nevezte az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) próbálkozását, hogy a parlamenten keresztül „javítgassa” az ország pénzügyeit.
2020. szeptember 09., 21:272020. szeptember 09., 21:27
2020. szeptember 09., 21:312020. szeptember 09., 21:31
„Nincs szó a fizetések és nyugdíjak megkurtításáról, ez kizárt. A gazdaság a második negyedévben nagyot zuhant, de ez elmúlt, és most helyrejön” – szögezte le a Cotroceni-palotában Iohannis. Az államfő ugyanakkor a „populista osztogatás” abbahagyására szólította fel a parlamentet, ahol szerinte a választásokra készülő pártok egymással versengve szavaznak meg fedezet nélküli jövedelem-növeléseket. Az elnök szerint a megalapozatlan várakozásokat generáló felelőtlen választási populizmus „bajnoka” a csaknem egy éve ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD), amely szövetségesei révén többségben van a parlamentben.
Azóta a koronavírus-járvány miatt sokkal súlyosabb helyzetbe került az ország, de az államfő szerint a PSD „demagóg módon” parlamenti erőfölényét kihasználva mégis a negyven százalékos nyugdíjemelést erőlteti, holott a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya világossá tette, hogy az államháztartás idén nem bír el ekkora kiadást. Az államfő bírálta szociáldemokrata ellenfeleit, amiért a tervezettnél szerényebb nyugdíjemelést és a családi pótlék megduplázásának lépcsőzetes bevezetését „megszorításként” állítják be és – szerinte alaptalanul – azzal riogatják a választókat, hogy a PNL-kormány jövőre a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak lefaragását tervezi.
Mint ismeretes, szeptembertől 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak, valamint a kiskorú gyermekek után járó családi pótlék összege 20 százalékkal emelkedett. A parlament baloldali többsége azonban a családi pótlék megduplázásáról, illetve a nyugdíjak 40 százalékos emeléséről szavazott meg jogszabályokat, amelyek hatályba lépését a kormány egyelőre alkotmányossági óvással próbálja hátráltatni. Iohannis szerint a PNL-kormány által 2021-re előkészítendő állami költségvetés-tervezetet majd a decemberi választások nyomán felálló új parlamentnek kell megszavaznia, és nem titkolta: azt reméli, hogy az új törvényhozásban már nem a PSD, hanem volt pártja, a PNL lesz a meghatározó erő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás