Egyre többe kerül a bevásárlás. Megállás nélkül nő az élelmiszerek ára Romániában is (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Elemzi a Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Gyerkó László, a hivatal tagja ugyanakkor megkeresésesünkre aláhúzta, hogy az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek, hiszen a vállalkozók számos korlátozással szembesültek a piacon, és ezek is befolyásolhatják az árak alakulását.
2021. április 18., 08:422021. április 18., 08:42
Az elmúlt egy év alatt 2–4 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában a Versenytanács árfigyelő portáljának adatai szerint, a testület elemzést készít ennek a pontos okairól, kivizsgáljuk, hogy mi okozza az elmozdulást – jelentette ki Gyerkó László, a testület tagja, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint márciusban már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést a világpiaci élelmiszerárak terén.
Gyerkó László érdeklődésünkre rámutatott, az árak romániai alakulása leképezi a FAO adatait, hiszen itt is a növényi olajok drágultak a leginkább. Mint részletezte, Romániában a növényi étolaj áremelkedése kiugró, ez a termék tavaly március óta 14 százalékkal drágult, ám a többi élelmiszer esetében is érződik elmozdulás, 2–4 százalékkal növekedtek egy év alatt az árak.
A versenyhivatali illetékes elmondta, egyelőre nem készültek tételes elemzések, ám folyamatban van az ágazati kivizsgálás a különböző termékeknél,
Rámutatott: ha egy termék esetében, mint például a növényi olajoknál, a világpiacon vagy az európai piacon drágulás tapasztalható, az indokolja a romániai áremelkedést is. Ám a különböző élelmiszereknél tételesen megvizsgálják az okokat, a cél az, hogy kiszűrjék, történtek-e országos, térségi szinten olyan egyezkedések, melyek befolyásolhatják az árakat. Ha egyes termékeknél helyi megállapodás folytán történt áremelkedés, az már a versenyhelyzetet sérti, felmerül a visszaélés, a kartellezés gyanúja.
„Az elmúlt években, sőt évtizedekben is jellemző volt az infláció miatt bekövetkező évi 2–3 százalékos áremelkedés, ám a nagy kilengések nem egészségesek, ezért keres a Versenytanács erre magyarázatot az elemzésben” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, az elmúlt egy éves élelmiszer-drágulásban is benne van az infláció, mégis ez az időszak eltérő az elmúlt harminc évhez képest, hiszen teljesen más helyzet alakult ki a járványügyi intézkedések miatt. Az elmúlt egy évben, amióta kitört a járvány, ugyanis
„Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni, ezért a folyamatban levő elemzés más lesz, mint az elmúlt években” – irányította rá a figyelmünket a Versenytanács tagja.
Arra is kitért, hogy az árrést, amit a kereskedők alkalmaznak, nem lehet szabályozni, hiszen az ellentmondana a szabadpiaci versenynek. „Ha valaki el tudja adni az étolaj literét 50 lejért, és talál rá vevőt, akkor nem lehet szabályozni, hogy mégis 10 lejért adja. Az árrést általában úgy alakítják a kereskedők, hogy a térségben a vásárlói közönség miként reagál az árakra,
– osztotta meg velünk tapasztalatait Gyerkó László.
A Versenytanács árfigyelő portálján különben 1700 üzletben forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszer árára lehet egyenként is rákeresni, összehasonlítva azokat.
Amint arról beszámoltunk, idén márciusban 2014 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint. Különösen a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek drágultak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!