2009. október 21., 18:202009. október 21., 18:20
A minimálbérről szóló tárgyalások újbóli elhalasztását kérték szerdán a munkáltatók, akik kérésüket azzal támasztották alá, hogy nem tudnak ebben a kérdésben mindaddig dönteni, míg nem ismerik a jövő évre szóló gazdasági előrejelzéseket. Ugyanakkor nem is szeretnének határozni, amíg össze nem áll egy új kormány, ugyanis döntésük meghozatalában az is fontos szerepet játszik, hogy az új kabinet milyen stratégiával rukkol elő a gazdasági válságból történő kilábalásra. „Aggodalommal tölt el mindaz, ami a román gazdaságban történik. 2010-ben nagy mértékben nőnek majd az árak, tehát a cégek költségei is, így nem tudjuk megengedni magunkat, hogy a béreket is emeljük” – nyilatkozta a kormány és a szakszervezetek képviselőivel folytatott szerdai tárgyalást követően Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói tömörülés elnöke. Mint hangsúlyozta, a munkáltatók szerint 2010-re a 705 lejes minimálbér nem reális.
Előrelépésnek számít azonban a bejelentés, miszerint a cégvezetők abba még belemennének, hogy a jelenlegi 600 lejes szintről 650 lejre nőjön a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés, azonban a különböző beosztotti kategóriák bérének kiszámításakor alkalmazott szorzókat fagyasszák be a jelenlegi szinten. Azonban nem lenne ésszerű addig dönteni, amíg az országot a jelenlegi instabilitás jellemzi, mondta Corâci. Ez ugyanis szerinte sem Románia gazdaságának, sem az alkalmazottaknak nem használna.
A munkáltatók szerdán úgy nyilatkoztak, hogy akár a 705 lejes minimálbért is elfogadnák, ezt azonban igen szigorú feltételhez kötötték, azt kérik, hogy ebben az esetben ne kelljen alkalmazni a szorzókat a bérek kiszámításakor.
A munkáltatók egyébként egy másik forgatókönyvvel is előrukkoltak, és akárcsak korábban, bizonyos adókedvezményeket kértek. Az is megfelelő lenne álláspontjuk szerint, ha a minimálbér és az ezer lej közötti fizetések esetében a régi és az új fizetés közötti különbözetre nem kellene adót fizetniük, a két összeg közötti különbségre csak a 21 százalékos társadalombiztosítást folyósítanák az államkasszába, viszont nem fizetnének jövedelemadót.
Nem így látják azonban a helyzetet a szakszervezeti tömörülések vezetői; szerdán a CNSLR Frăţia és a CNS Meridian képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a minimálbér 705 lejre történő emelése „tökéletesen megvalósítható”. Kijelentésüket azzal támasztották alá, hogy 2009-ben a munka termelékenysége 15,5 százalékkal nőtt, s egyes iparágakban akár a 36 százalékot is elérte. A jelenlegi politikai konjunktúra azonban az alkalmazottak képviselőit is aggodalommal tölti el. Mint Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömörülés elnöke elmondta, a politikum komolytalansága kilátástalan helyzetbe sodorhatja az országot, ami pedig súlyosan kihathat majd a munkahelyekre és munkanélküliségre is.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetek korábban foggal-körömmel ragaszkodtak az általuk követelt 740 lejes minimálbérhez, október elején azonban hosszas egyeztetések eredményeképp elfogadták a kormány ajánlatát a 705 lejes minimálbérről. Cserébe pedig csupán annyit kértek, hogy tartsák tiszteletben a kollektív munkaszerződésbe foglaltakat.
Úgy tűnik azonban, hogy most már a szakszervezetek a legkövetkezetesebbek a hónapok óta tartó vitában, ugyanis a szerdai háromoldalú tárgyalásra a kormány is új forgatókönyvvel érkezett. A munka- és családügyi, illetve a szociális védelem kérdésével foglalkozó minisztérium új tervezete szerint 2010 elejétől 705 lejre nőne minimálbér, azonban a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak januártól nem kapnák meg ennek a kétszeresét, hanem mindössze 1234 lej járna nekik.
Korábban Gheorghe Pogea pénzügyminiszter és ideiglenes munkaügyi tárcavezető még úgy nyilatkozott, minden marad a régiben, 705 lej lesz a minimálbér, maradnak a szorzók, és fontolóra veszik az adókedvezmények nyújtását, ugyanis személy szerint jogosnak tartotta a munkáltatók erre vonatkozó igényét. Jelenleg a 2007–2010 időszakra vonatkozó kollektív munkaszerződés értelmében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérének kiszámításakor kettes szorzót alkalmaznak, tehát a kormány által garantált legkisebb bérük 1410 kellene hogy legyen januártól.
A kollektív munkaszerződés szerint egyébként a minimálbér a szakképzetlen munkásoknak jár, a szakképzett munkás esetében már 1,2-es szorzót alkalmaznak a fizetés kiszámításakor. Eközben az úgynevezett posztliceális végzettséggel rendelkezők 1,25, a mesteriskolát végzettek 1,3, a főiskolai oklevéllel rendelkezők pedig 1,5 minimálbért kapnak.
A felek legközelebb kedden ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok