2009. október 21., 18:202009. október 21., 18:20
A minimálbérről szóló tárgyalások újbóli elhalasztását kérték szerdán a munkáltatók, akik kérésüket azzal támasztották alá, hogy nem tudnak ebben a kérdésben mindaddig dönteni, míg nem ismerik a jövő évre szóló gazdasági előrejelzéseket. Ugyanakkor nem is szeretnének határozni, amíg össze nem áll egy új kormány, ugyanis döntésük meghozatalában az is fontos szerepet játszik, hogy az új kabinet milyen stratégiával rukkol elő a gazdasági válságból történő kilábalásra. „Aggodalommal tölt el mindaz, ami a román gazdaságban történik. 2010-ben nagy mértékben nőnek majd az árak, tehát a cégek költségei is, így nem tudjuk megengedni magunkat, hogy a béreket is emeljük” – nyilatkozta a kormány és a szakszervezetek képviselőivel folytatott szerdai tárgyalást követően Ioan Cezar Corâci, az UGIR-1903 munkáltatói tömörülés elnöke. Mint hangsúlyozta, a munkáltatók szerint 2010-re a 705 lejes minimálbér nem reális.
Előrelépésnek számít azonban a bejelentés, miszerint a cégvezetők abba még belemennének, hogy a jelenlegi 600 lejes szintről 650 lejre nőjön a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés, azonban a különböző beosztotti kategóriák bérének kiszámításakor alkalmazott szorzókat fagyasszák be a jelenlegi szinten. Azonban nem lenne ésszerű addig dönteni, amíg az országot a jelenlegi instabilitás jellemzi, mondta Corâci. Ez ugyanis szerinte sem Románia gazdaságának, sem az alkalmazottaknak nem használna.
A munkáltatók szerdán úgy nyilatkoztak, hogy akár a 705 lejes minimálbért is elfogadnák, ezt azonban igen szigorú feltételhez kötötték, azt kérik, hogy ebben az esetben ne kelljen alkalmazni a szorzókat a bérek kiszámításakor.
A munkáltatók egyébként egy másik forgatókönyvvel is előrukkoltak, és akárcsak korábban, bizonyos adókedvezményeket kértek. Az is megfelelő lenne álláspontjuk szerint, ha a minimálbér és az ezer lej közötti fizetések esetében a régi és az új fizetés közötti különbözetre nem kellene adót fizetniük, a két összeg közötti különbségre csak a 21 százalékos társadalombiztosítást folyósítanák az államkasszába, viszont nem fizetnének jövedelemadót.
Nem így látják azonban a helyzetet a szakszervezeti tömörülések vezetői; szerdán a CNSLR Frăţia és a CNS Meridian képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a minimálbér 705 lejre történő emelése „tökéletesen megvalósítható”. Kijelentésüket azzal támasztották alá, hogy 2009-ben a munka termelékenysége 15,5 százalékkal nőtt, s egyes iparágakban akár a 36 százalékot is elérte. A jelenlegi politikai konjunktúra azonban az alkalmazottak képviselőit is aggodalommal tölti el. Mint Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömörülés elnöke elmondta, a politikum komolytalansága kilátástalan helyzetbe sodorhatja az országot, ami pedig súlyosan kihathat majd a munkahelyekre és munkanélküliségre is.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetek korábban foggal-körömmel ragaszkodtak az általuk követelt 740 lejes minimálbérhez, október elején azonban hosszas egyeztetések eredményeképp elfogadták a kormány ajánlatát a 705 lejes minimálbérről. Cserébe pedig csupán annyit kértek, hogy tartsák tiszteletben a kollektív munkaszerződésbe foglaltakat.
Úgy tűnik azonban, hogy most már a szakszervezetek a legkövetkezetesebbek a hónapok óta tartó vitában, ugyanis a szerdai háromoldalú tárgyalásra a kormány is új forgatókönyvvel érkezett. A munka- és családügyi, illetve a szociális védelem kérdésével foglalkozó minisztérium új tervezete szerint 2010 elejétől 705 lejre nőne minimálbér, azonban a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak januártól nem kapnák meg ennek a kétszeresét, hanem mindössze 1234 lej járna nekik.
Korábban Gheorghe Pogea pénzügyminiszter és ideiglenes munkaügyi tárcavezető még úgy nyilatkozott, minden marad a régiben, 705 lej lesz a minimálbér, maradnak a szorzók, és fontolóra veszik az adókedvezmények nyújtását, ugyanis személy szerint jogosnak tartotta a munkáltatók erre vonatkozó igényét. Jelenleg a 2007–2010 időszakra vonatkozó kollektív munkaszerződés értelmében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérének kiszámításakor kettes szorzót alkalmaznak, tehát a kormány által garantált legkisebb bérük 1410 kellene hogy legyen januártól.
A kollektív munkaszerződés szerint egyébként a minimálbér a szakképzetlen munkásoknak jár, a szakképzett munkás esetében már 1,2-es szorzót alkalmaznak a fizetés kiszámításakor. Eközben az úgynevezett posztliceális végzettséggel rendelkezők 1,25, a mesteriskolát végzettek 1,3, a főiskolai oklevéllel rendelkezők pedig 1,5 minimálbért kapnak.
A felek legközelebb kedden ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.