
2012. február 06., 09:462012. február 06., 09:46
Az eseményen Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára előadást tartott a magyar–román gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetéről. Az államtitkár ismertette, hogy a magyar tőkebefektetések aránya jelentős Romániában, ezért kiemelten fontos a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését segítő vegyes kamara működése.
Az idén egyébként az NGM felügyelete alá tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás kiemelt eleme a Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózat létrehozása, amely Romániában, Ukrajnában, Horvátországban, Szerbiában, és Szlovákiában segíti a magyar cégek terjeszkedését üzletfejlesztési szolgáltatásokkal, illetve szakmai rendezvények szervezésével. 2012-ben kilenc irodát terveznek megnyitni, ebből hármat Erdélyben.
Kiss Ervin megbízatása két évre szól, elsődleges feladata a HITA és az MKIK között létrejött megállapodás mielőbbi gyakorlati megvalósítása, továbbá, a kereskedelem és befektetés ösztönzési tevékenység összehangolása a Kárpát-medencében.
A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) 2006. március 10-én alakult Kolozsváron a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A vegyes kamara általános célja a Magyarország és Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítása.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.