Fényes kilátások. Az UrbanizeHub Vidombákot tartja a leggazdagabb romániai városnak
Fotó: Facebook/Orasul Ghimbav
Sokakat meglepett az UrbanizeHub listája a leggazdagabb romániai városokról, hiszen még véletlenül sem Bukarest, Kolozsvár vagy éppen Temesvár áll a rangsor élén. Összesen amúgy 15 erdélyi város került fel a harmincas toplistára. A lapcsaládunknak nyilatkozó szakértő szerint a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatban.
2020. május 24., 16:532020. május 24., 16:53
2020. május 24., 17:072020. május 24., 17:07
Számos gazdasági mutató figyelembevételével rangsorolta Románia városait az UrbanizeHub elnevezésű, intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket népszerűsítő startup (újonnan alapított vállalkozás).
A kutatók kiemelték, hogy Romániában kimondottan egyszerű hasonló elemzéseket készíteni, mivel számos információ áll rendelkezésre például a vállalatok teljesítményével kapcsolatosan, míg más országokban ezek sokszor titkosítottak. Az elemzést két fő mutató vizsgálatával állították össze: az első az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), amelyet a cégek jövedelmei alapján becsültek meg, megmutatva ezzel a helyi vállalatok erejét. A másik meghatározó mutató az egy főre eső jövedelemadó, amely a helyi jólét vizsgálatára alkalmas, illetve a munkavállalók száma és az átlagkereset kiszámítására.
Az egy főre jutó GDP esetében 2018-as adatokat vettek figyelembe, a jövedelemadónál pedig a 2013 és 2017 közötti értékek átlagát (2018-at ebben az esetben azért hagyták ki, mert abban az évben kormányzati intézkedések miatt a jövedelemadó mértéke jelentősen csökkent).
Az eredmények szerint
Mint a szakemberek rámutattak: első látásra meglepő lehet, hogy nagyvárosok helyett az említett települések szerepelnek az első helyeken, de mindez nem véletlen. Az aranyérmes Vidombákon például számos ipari vállalat működik, ráadásul Brassó közelsége is kedvezően hat a településre. Mindennek következtében rengeteg munkahely áll rendelkezésre a településen, olyannyira, hogy a kisvárosban dolgozók száma meghaladja a lakosokét (2018-ban 10 986 munkavállalója volt a 6480-as lakosságszámú településnek). Az egy főre eső GDP rekordmagas, eléri a 115 594 eurót, az egy főre jutó jövedelem pedig a 2013–2017-es időszakban 1192,85 euró volt.
A második az Argeş megyei Mioveni, ahol az egy főre jutó GDP 70 810 euró, a jövedelem pedig 622,64 euró – a helyi Dacia-gyárba már évekkel ezelőtt naponta 14 ezren ingáztak, a harmadik Otopeni-re pedig 11 ezren. Utóbbiban az egy főre jutó GDP már „csak” 33 928 euró, a jövedelem viszont 1926,13 euró, ami fölényesen a legmagasabbnak számít a harmincas toplistán, 1000 euró fölött a Bukarest melletti településen kívül csak az első helyezett Vidombákon van.
A dobogósok után Voluntari (Ilfov megye), Năvodari (Konstanca megye), Măgurele (Ilfov megye) következnek a sorban.
A hetedik és a nyolcadik helyen két Arad megyei kisvárost, Kisjenőt és Kürtöst találjuk – mindkét településen 34 ezer euró körüli az egy főre eső bruttó hazai termék, és 389,36, illetve 363,54 eurós egy főre eső jövedelemmel.
Az Arad megyei Kisjenőn állítólag 34 ezer euró körüli az egy főre eső bruttó hazai termék és 389,36 euró/fő a jövedelem
Fotó: Facebook/Chisineu Cris
A román főváros lakossága meghaladja a 2 milliót, az alkalmazottak száma 896 850, az egy főre jutó GDP 22 972, a jövedelem pedig 399,91 euró. A kincses városban eközben a 324 ezer lakosnak szintén nagyjából a fele dolgozik, a GDP egy főre 22 743, a jövedelem 421,22 euró.
A listára felkerült, magyarok által is lakott települések közül Temesvár a tizenhatodik 21 336, illetve 356,21 euróval, Nagyszeben a tizenhetedik (17 996, illetve 397,80 euró), Nagyszentmiklós a tizennyolcadik (17 485, illetve 434,39 euró), Marosvásárhely a huszadik (17 933, illetve 322,97 euró), a közeli Nyárádtő a huszonegyedik (23 169, illetve 236,46 euró), Medgyes a 23. (17 605, illetve 314,69 euró), Déva a 24. (19 292, illetve 284,25 euró), Csíkszereda a 25. (17 997, illetve 296,77 euró), Arad pedig a 27. (16 187, illetve 354,13 euró). Meglepő módon nem került fel ugyanakkor a listára például Brassó vagy a több ipari parkkal is rendelkező Nagyvárad.
A Székelyföld leggazdagabb városa az ásványvizéről híres Borszék
Fotó: Jánosi Csaba
„Az első három helyezett kapcsán részletezett adatok valójában arról árulkodnak, hogy a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatosan” – jelentette ki megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint rámutatott,
Hiába ingázik például sok munkavállaló egy településre, attól a helyi lakosság életszínvonala nem emelkedik. Az alacsony lakosságszám ismét torzítja a képet, hiszen az egy főre visszaosztott értékek esetükben sokkal magasabbak. Borszék például azért végezhetett az előkelőnek számító 12. helyen, mivel ott működik a jelentős profitot termelő Borsec ásványvíz-palackozó, a lakosságszám viszont nagyon alacsony.
A másik probléma a szakember szerint, hogy
„Sok székelyföldi kisvállalkozót ismerek, akik helyben működtetnek cégeket, a helyi adóhivatalok kekeckedései miatt azonban inkább Bukarestben jegyezték be a cégeket, oda fizetik az adókat” – magyarázta. Hozzátette: Marosvásárhely esetében a vegyipari kombinát és a gyógyszeripari vállalatok számítanak húzótényezőnek, ezeknek köszönhetően végezhetett a huszadik helyen.
Csíkszereda 25-ik helyezése viszont meglepően jó eredménynek számít. Ehhez Szabó szerint nagymértékben hozzájárulhattak a magyar kormány által a térségbe folyósított támogatások. A város 40 ezres lakosságszámához viszonyítva azonban az aktív munkavállalók száma mindössze 13 ezerre tehető a kutatás szerint, ami gyenge eredménynek számít.
„Valószínűleg van néhány nagyon jól menő vállalat, amelyek esetében külföldi, valószínűleg magyarországi befektetések történtek. Ezek kevés alkalmazottal nagy nyereséget érnek el, ami statisztikailag emeli a város teljesítményét, ha azonban a munkanélküliek magas számát is figyelembe vesszük, azt láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a városon belüli lakosságcsoportok között” – zárta a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!