Tovább csökkent az amúgy sem brillírozó vásárlóerő Romániában
Fotó: Orbán Orsolya
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban. Európában az egy főre jutó vásárlóerő átlagértéke 21 153 euróra nő 2026-ban, a romániai szám alig volt több, mint ennek a fele – derült ki a NielsenIQ legfrissebb, szerdán nyilvánosságra hozott kutatásából.
2026. november 04., 15:352026. november 04., 15:35
Az elemzés szerint továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a vizsgált országok között. Liechtenstein, Svájc és Izland lakosai kiemelkedően magas vásárlóerővel rendelkeznek a többi európai országhoz képest, míg a legalacsonyabb értékeket Ukrajnában, Koszovóban és a Moldovai Köztársaságban regisztrálják.
A 42 vizsgált ország közül
Ukrajna továbbra is az utolsó helyen szerepel, egy főre jutó vásárlóereje mindössze 3456 euró, ami nagyjából 16 százaléka az európai átlagnak.
A vásárlóerő az adók és kötelező járulékok kifizetése után maradt rendelkezésre álló jövedelmet jelenti. A NielsenIQ a világ egyik legjelentősebb fogyasztói piackutató vállalata, amely a legátfogóbb és legmegbízhatóbb képet nyújtja a fogyasztók vásárlási viselkedéséről.
Az európaiak összesített vásárlóereje 2026-ban eléri a mintegy 14,5 ezer milliárd eurót, amely fedezi a lakhatás, fogyasztás, szolgáltatások, energia, mobilitás, magánnyugdíjak és szabadidős tevékenységek költségeit.
– derül ki az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorokból.
Liechtenstein áll magasan az élen, egy főre jutó vásárlóereje 78 520 euró 2026-ban, ami mintegy három és félszerese az uniós átlagnak. Svájc és Izland szintén az élmezőnybe tartozik, lakosaik vásárlóereje fejenként 54 730, illetve 44 692 euró, az európai átlag kétszeresét meghaladó érték.
Az EU-tagállamokban kivetett valamennyi adót tartalmazó villamosenergia-árainak elemzése alapján Romániában volt a legdrágább az áram a háztartási fogyasztók vásárlóerejéhez mérten 2025 júliusában – közölte hétfőn az Intelligens Energia Egyesület.
Az előző évhez képest a legnagyobb változást Norvégia mutatja, amely a 10. helyről az 5. helyre emelkedett a 35 947 eurós egy főre jutó vásárlóerővel.
A rangsor alsóbb fokain is történtek változások, Magyarország például a 30. helyről a 27. helyre lépett előre, egy főre jutó vásárlóereje eléri a 15 105 eurót 2026-ban. Csehország két helyet javított, így jelenleg a 21. helyet foglalja el, és egy főre jutó vásárlóereje 17 785 euró.
Az elemzés ugyanakkor azt is megerősíti, hogy Romániában a vásárlóerő egyenlőtlenül oszlik meg a régiók között. Az országos átlag 11 283 euró, ezzel szemben Bukarestben a vásárlóerő eléri a 22 941 eurót, azaz több mint kétszerese az országos átlagnak, ugyanakkor meghaladja az európai átlagot is. A vásárlóerő értékének tekintetében a legnagyobb különbség Bukarest és Giurgiu megye (5 816 euró) között van, míg kilenc megyében a vásárlóerő meghaladja az országos átlagot.
Vagyis a most közzétett adatok újfent alátámasztják, hogy hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből. Ezt mutatta ki egy szeptember végén közzétett bérbarométer is, ami – mint ismeretes – szintén ráirányította a figyelmet, hogy a bukaresti bérek és az országos átlag között továbbra is jelentős a különbség, mint ahogy a gazdasági ágazatok között is óriási bérszakadék tátong.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!