Kilépne Németország az eurózónából?

A The Guardian szombati értesülése szerint Angela Merkel kifakadása még az október végi brüsszeli EU-csúcson hangzott el. Merkel a találkozó munkavacsoráján a brit lap forrásai szerint vitába keveredett Jeórjiosz Papandereu görög miniszterelnökkel az euró pénzügyi szabályozásának megerősítését célzó német javaslatokról, amelyek között szerepelt az előírások be nem tartása miatt külső segítségre szoruló tagállamok uniós szavazati jogainak felfüggesztése is.

Papandreu „antidemokratikus” indítványok előterjesztésével vádolta Merkelt, mire a német kancellár „a vacsorán jelen lévő, nem német kormányzati tisztviselők” beszámolói szerint azzal vágott vissza, hogy „ha az euró ilyesfajta klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik”. Most hangzott el először olyan kijelentés német politikus részéről, amely – legalábbis elvileg – felvetette annak lehetőségét, hogy Németország akár hátat is fordíthat az eurónak.

A londoni elemzői és befektetői közösség azonban eddig sem zárta ki ezt a forgatókönyvet, és korántsem tekinti valószínűtlennek az euróövezet teljes felbomlását sem. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég minapi elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább „az óriási piaci nyomások” dönthetik majd el, és emiatt „most már 50 százalék fölé emelkedett” annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül „valamilyen változás” bekövetkezik.

A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint, ha egyetlen kis gazdaság – például Görögország vagy Írország – rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek tartott forgatókönyvek között szerepel azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és „magával visz” néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy „központi” és „periferiális” térségekre. A ház szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.

Az egyik vezető citybeli bankcsoport, a Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési alapkezelők körében nemrégiben elvégzett széles körű felmérése során az intézményi befektetőktől megkérdezte azt is, hogy a következő három évben számítanak-e valamelyik euróövezeti tagállam kilépésére a valutaunióból. A körkérdésbe bevontak 20 százaléka válaszolt igennel; ők a legnagyobb eséllyel Görögország távozását jósolták, de a megkérdezettek között sokan voltak, akik Németország kilépését sem zárták ki. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott helyzetértékelése szerint az euróövezetet a többsebességű belső növekedés feszítheti szét.

Németország azonban határozottan tagadta szombaton a brit lap értesülését. „Semmi sem igaz az egészből. A kancellár soha nem tett ilyen kijelentést. A német kormány teljességgel elkötelezett az euró mellett” – szögezte le a The Guardian közlésére válaszul Steffen Seibert, Merkel szóvivője. A Berliner Zeitung Guido Westerwelle külügyminisztert idézte, ő szerinte az ország prosperitása az euróhoz kötődik.