Kihat a krími válság a tőzsdére

A pénzpiacokat alaposan megrengette az ukrán válság, hétfőn valamennyi ügyletre negatívan hatottak ki a hétvégén történtek. A lej a térség többi valutájával egyetemben zuhanásnak indult előbb a bankközi piacon, majd a 4,5169 lej/eurós referencia-árfolyammal, a Román Nemzeti Bank (BNR) is megerősítette az értékvesztést. A trend egyébként kedden is folytatódott, a hivatalos kurzus 4,5196 lej/euró volt.

Eközben az arany a nemzetközi piacokon hétfőn 2 százalékkal veszített értékéből, s az elemzők szerint ehhez is többnyire az ukrajnai történések járultak hozzá. A tőzsdéken is hatalmas árfolyamzuhanásoknak lehettünk szemtanúi. Mint a Napigazdaság.hu által idézett Financial Times elemzésből is kiderül, az orosz–ukrán konfliktus már a hét első napján lejtőre vitte néhány nyugati bank részvényárfolyamát, másoknak viszont hosszabb távon okozhat értékvesztést egyéb befektetéseiken keresztül.

Buffett: kiváló alkalom az üzletreNem igazán izgatja magát az ukrán válságon Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, mint mondja, a háborúk meghozzák a befektetési kedvet, ami kiváló alkalmat teremt a jó üzletekre. „Amikor reggel felkeltem, első dolgom az volt, hogy a számítógépemen megnézzem a londoni értéktőzsde honlapján azoknak a részvényeknek az árát, amelyeket vásárlunk, és jó érzéssel töltött el, amit láttam” – mondta Warren Buffett legendás befektető a CNBC-nek adott interjújában, amit a Napi.hu idézett. Arra a kérdésre, hogy folytatná-e a vásárlást, egyértelmű igennel felelt annak ellenére, hogy a krími orosz beavatkozás miatt súlyos nemzetközi politikai válság alakult ki Európában. Buffett még azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy akkor is folytatná a részvénybeszerzéseket, ha a kelet-európai országban igazán nagy katonai konfliktus robbanna ki.

Kedden viszont megfordultak a trendek azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszarendelte csapatait eredeti állomáshelyükre: csökkenésnek indult mind az arany, mind pedig a kőolaj árfolyama, s a tőzsdéken is stabilizálódni látszott a helyzet.

A kedélyeket ugyanakkor az is nyugtatja, hogy már kedden elkezdődtek Kijevben a tárgyalások az új ukrán hatalom és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között egy készenlétihitel-megállapodásról, továbbá az ország parlamentje szintén keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól.

Politikai színtéren is próbálják ugyanakkor békésen rendezni a kialakult konfliktust, Kijevbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.

Sajtóhírek szerint pedig Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan már ma nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO–Oroszország-tanács az ukrán válság megtárgyalására.

De a jelenlegi helyzetben korántsem lehet még hátradőlni, s amennyiben az ukrajnai válság fokozódik, az a közép-kelet-európai térségen kívülre is kihathat. Erről hétfő este Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszélt.

Mint magyarázta, ugyan az Európai Unió és az Ukrajna közötti kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kis volumenűek, az eurózónából például az exszovjet tagállam importjainak alig 1 százaléka származik, a jelenlegi helyzet geopolitikai dimenzióinak megvan az ereje és a képessége arra, hogy a közvetlen szálakkal nem kapcsolódó eseményeket is befolyásolja.