Az orosz–ukrán kapcsolat határozta meg az elmúlt két nap pénzpiaci mozgásait, s úgy tűnik, egyetlen bejelentés is az égbe emelheti, vagy a mélybe ránthatja az árfolyamokat. A hétvégi ukrajnai történések után ugyanis nagyon rosszul indult a hét.
2014. március 04., 21:022014. március 04., 21:02
A pénzpiacokat alaposan megrengette az ukrán válság, hétfőn valamennyi ügyletre negatívan hatottak ki a hétvégén történtek. A lej a térség többi valutájával egyetemben zuhanásnak indult előbb a bankközi piacon, majd a 4,5169 lej/eurós referencia-árfolyammal, a Román Nemzeti Bank (BNR) is megerősítette az értékvesztést. A trend egyébként kedden is folytatódott, a hivatalos kurzus 4,5196 lej/euró volt.
Eközben az arany a nemzetközi piacokon hétfőn 2 százalékkal veszített értékéből, s az elemzők szerint ehhez is többnyire az ukrajnai történések járultak hozzá. A tőzsdéken is hatalmas árfolyamzuhanásoknak lehettünk szemtanúi. Mint a Napigazdaság.hu által idézett Financial Times elemzésből is kiderül, az orosz–ukrán konfliktus már a hét első napján lejtőre vitte néhány nyugati bank részvényárfolyamát, másoknak viszont hosszabb távon okozhat értékvesztést egyéb befektetéseiken keresztül.
Buffett: kiváló alkalom az üzletreNem igazán izgatja magát az ukrán válságon Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, mint mondja, a háborúk meghozzák a befektetési kedvet, ami kiváló alkalmat teremt a jó üzletekre. „Amikor reggel felkeltem, első dolgom az volt, hogy a számítógépemen megnézzem a londoni értéktőzsde honlapján azoknak a részvényeknek az árát, amelyeket vásárlunk, és jó érzéssel töltött el, amit láttam” – mondta Warren Buffett legendás befektető a CNBC-nek adott interjújában, amit a Napi.hu idézett. Arra a kérdésre, hogy folytatná-e a vásárlást, egyértelmű igennel felelt annak ellenére, hogy a krími orosz beavatkozás miatt súlyos nemzetközi politikai válság alakult ki Európában. Buffett még azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy akkor is folytatná a részvénybeszerzéseket, ha a kelet-európai országban igazán nagy katonai konfliktus robbanna ki.
Kedden viszont megfordultak a trendek azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszarendelte csapatait eredeti állomáshelyükre: csökkenésnek indult mind az arany, mind pedig a kőolaj árfolyama, s a tőzsdéken is stabilizálódni látszott a helyzet.
A kedélyeket ugyanakkor az is nyugtatja, hogy már kedden elkezdődtek Kijevben a tárgyalások az új ukrán hatalom és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között egy készenlétihitel-megállapodásról, továbbá az ország parlamentje szintén keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól.
Politikai színtéren is próbálják ugyanakkor békésen rendezni a kialakult konfliktust, Kijevbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.
Sajtóhírek szerint pedig Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan már ma nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO–Oroszország-tanács az ukrán válság megtárgyalására.
De a jelenlegi helyzetben korántsem lehet még hátradőlni, s amennyiben az ukrajnai válság fokozódik, az a közép-kelet-európai térségen kívülre is kihathat. Erről hétfő este Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszélt.
Mint magyarázta, ugyan az Európai Unió és az Ukrajna közötti kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kis volumenűek, az eurózónából például az exszovjet tagállam importjainak alig 1 százaléka származik, a jelenlegi helyzet geopolitikai dimenzióinak megvan az ereje és a képessége arra, hogy a közvetlen szálakkal nem kapcsolódó eseményeket is befolyásolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!