Az orosz–ukrán kapcsolat határozta meg az elmúlt két nap pénzpiaci mozgásait, s úgy tűnik, egyetlen bejelentés is az égbe emelheti, vagy a mélybe ránthatja az árfolyamokat. A hétvégi ukrajnai történések után ugyanis nagyon rosszul indult a hét.
2014. március 04., 21:022014. március 04., 21:02
A pénzpiacokat alaposan megrengette az ukrán válság, hétfőn valamennyi ügyletre negatívan hatottak ki a hétvégén történtek. A lej a térség többi valutájával egyetemben zuhanásnak indult előbb a bankközi piacon, majd a 4,5169 lej/eurós referencia-árfolyammal, a Román Nemzeti Bank (BNR) is megerősítette az értékvesztést. A trend egyébként kedden is folytatódott, a hivatalos kurzus 4,5196 lej/euró volt.
Eközben az arany a nemzetközi piacokon hétfőn 2 százalékkal veszített értékéből, s az elemzők szerint ehhez is többnyire az ukrajnai történések járultak hozzá. A tőzsdéken is hatalmas árfolyamzuhanásoknak lehettünk szemtanúi. Mint a Napigazdaság.hu által idézett Financial Times elemzésből is kiderül, az orosz–ukrán konfliktus már a hét első napján lejtőre vitte néhány nyugati bank részvényárfolyamát, másoknak viszont hosszabb távon okozhat értékvesztést egyéb befektetéseiken keresztül.
Buffett: kiváló alkalom az üzletreNem igazán izgatja magát az ukrán válságon Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, mint mondja, a háborúk meghozzák a befektetési kedvet, ami kiváló alkalmat teremt a jó üzletekre. „Amikor reggel felkeltem, első dolgom az volt, hogy a számítógépemen megnézzem a londoni értéktőzsde honlapján azoknak a részvényeknek az árát, amelyeket vásárlunk, és jó érzéssel töltött el, amit láttam” – mondta Warren Buffett legendás befektető a CNBC-nek adott interjújában, amit a Napi.hu idézett. Arra a kérdésre, hogy folytatná-e a vásárlást, egyértelmű igennel felelt annak ellenére, hogy a krími orosz beavatkozás miatt súlyos nemzetközi politikai válság alakult ki Európában. Buffett még azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy akkor is folytatná a részvénybeszerzéseket, ha a kelet-európai országban igazán nagy katonai konfliktus robbanna ki.
Kedden viszont megfordultak a trendek azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszarendelte csapatait eredeti állomáshelyükre: csökkenésnek indult mind az arany, mind pedig a kőolaj árfolyama, s a tőzsdéken is stabilizálódni látszott a helyzet.
A kedélyeket ugyanakkor az is nyugtatja, hogy már kedden elkezdődtek Kijevben a tárgyalások az új ukrán hatalom és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között egy készenlétihitel-megállapodásról, továbbá az ország parlamentje szintén keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól.
Politikai színtéren is próbálják ugyanakkor békésen rendezni a kialakult konfliktust, Kijevbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.
Sajtóhírek szerint pedig Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan már ma nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO–Oroszország-tanács az ukrán válság megtárgyalására.
De a jelenlegi helyzetben korántsem lehet még hátradőlni, s amennyiben az ukrajnai válság fokozódik, az a közép-kelet-európai térségen kívülre is kihathat. Erről hétfő este Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszélt.
Mint magyarázta, ugyan az Európai Unió és az Ukrajna közötti kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kis volumenűek, az eurózónából például az exszovjet tagállam importjainak alig 1 százaléka származik, a jelenlegi helyzet geopolitikai dimenzióinak megvan az ereje és a képessége arra, hogy a közvetlen szálakkal nem kapcsolódó eseményeket is befolyásolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!