Mit is vegyünk? A keresési szokások miatt a cégek egyre több pénzt költenek online hirdetésekre
Fotó: Gábos Albin
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán megváltozott vásárlási szokások azt eredményezték, hogy ma már a kis cégek, boltok is fontosnak tartják az online jelenlétet, hirdetést. Kállai Emánuel online marketing szakértő érdeklődésünkre elmondta: a kényszer eredményezte a fejlődést, a cégek pedig egymást „húzzák”, hiszen ha a versenytárs jelen van az online térben, akkor sürgősen lépni kell.
2022. január 28., 19:312022. január 28., 19:31
Nem csak a webáruházak számát és forgalmát pörgette fel az elmúlt két év lefolyása alatt a koronavírus-világjárvány, az online marketing is a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott. Szakértői számítások szerint a megváltozott fogyasztói és értékesítési szokások éves szinten nagyjából 2 millió eurós többletet jelentenek a digitális marketing piacán, ennyivel többet költenek a cégek keresőoptimalizálásra.
Az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint a járvány nem csak a vállalkozói szférát, hanem a fogyasztói szokásokat is radikálisan megváltoztatta. A gazdaság az elmúlt közel három év alatt gyors digitalizáción esett át: míg 2019-ben a romániai cégek mindössze 25 százaléka volt jelen valamilyen formában online, most már
2020-ban a romániai cégek még 6 millió eurót költöttek arra, hogy úgy szerkesszék meg az oldalukat, hogy jobb helyezést érjenek el a találati oldalon, többször jelenjenek meg a listában, mert ezzel több látogatást szereznek a kereső használóitól. Az előrejelzések szerint idén viszont már eléri a 8 millió eurót ez az összeg.
Több oka is van annak, hogy a cégek többet költenek online marketingre, keresőoptimalizálásra.
– jelentette ki a Krónika érdeklődésére Kállai Emánuel. Mint rámutatott: ha egy cégnek jobban megéri hirdetni, több hirdetést fog megvásárolni. Tehát azért költenek többet, mert többen vannak, és a hirdetésre költött pénz jobban megtérül, részletezte a szakértő. Kifejtette, mindennek a hátterében az áll, hogy a járvány miatt sok üzlet korlátozottan működhetett, vagy kénytelen volt bezárni, sok hasonló helyzetben levő vállalkozó döntött úgy, hogy nyit egy webáruházat. Másik oldalról pedig a vásárlók is több időt töltenek otthon, ritkábban mozdulnak ki, egyre többen megtapasztalták, hogy az online vásárlás megbízható és kényelmes módja a termékek, szolgáltatások beszerzésének, így megnőtt az online vásárlási hajlandóság.
Az online és offline értékesítés között mind a két irányban van átjárás – hívta fel a figyelmet Kállai Emánuel. Mint részletezte: gyakori, hogy egy terméknek utánakeresünk az interneten, majd elmegyünk, és személyesen megnézzük – jellemzően a nagy értékű terméket, például a gépkocsit vásárolják ilyen módon. Ugyanakkor a szolgáltatások piaca is hasonlóképpen működik, mert
Másrészt vannak vásárlók, akik bemennek az üzletbe, kinézik a terméket, majd rákeresnek az interneten, hátha megtalálják olcsóbban. Más kategóriát jelentenek a tipikusan online termékek, amelyeket ott nézünk ki, veszünk meg és használunk, például az elektronikus könyv vagy az applikációk.
„Korábban a vállalkozások közötti üzletek általában kikerülték az online-t, de már ezen a téren is beállt a változás, ha egy vállalkozó gyártósort szeretne, nem kizárt, hogy első lépésben beírja a keresőbe, onnan nézi ki a neki szimpatikus tervezőt, akivel aztán személyesen ül le tárgyalni.
– szögezte le az online marketing szakértő.
Fotó: 123RF
Meglátása szerint ezen a területen az elmúlt tíz évben nagyon sokat változott a fogyasztói társadalom. Míg tíz évvel ezelőtt felhívtuk édesanyánkat, a barátainkat, ismerőseinket, hogy hol találjuk meg a legjobb terméket, szolgáltatást, ma már először a Google-t „kérdezzük”, mert az könnyebb, egyszerűbb. „Lehet, hogy utána kérünk telefonos segítséget is, de a Google-t nem hagyjuk ki. Ezért ennyire piacképes ez a hirdetési felület, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, tehát ha egy cég ott van a felületen, több lehetősége nyílik arra, hogy eladjon” – magyarázta a szakember.
„Ha a piac tisztességesen működik, ha a vállalkozások hosszú távra építkeznek, akkor folyamatosan javul a minőség, jobbak lesznek a termékek, gyorsabban postáznak, jobban figyelnek a termékleírásra, a vásárló elégedettségére, arra, hogy ne küldje vissza a terméket, írjon pozitív visszajelzést” – sorolta a marketingszakértő, aki azt tapasztalta, hogy
Az elmúlt időszakban nagy az előrelépés, de még mindig van ahová fejlődni, messze állunk az ideális helyzettől, véli Kállai Emánuel.
Meglátása szerint a lehetőség mellett egyszerre veszélyt is jelent, hogy roppant könnyű belépni az online értékesítés piacára: 2–3000 lejből már létre lehet hozni egy webáruházat, ezért mindig vannak olyan szereplők, akik nem a szolgáltatás, a termék minőségében versenyeznek, hanem az árban. Ilyenkor történik meg, hogy nem tisztességesen versenyeznek, áfát csalnak, vissza nem követhető, idegen személy nevére íratják a céget, külföldről feketén hozzák az árut.
ha olcsón hirdetnek egy terméket, egy nap alatt befut előrefizetéssel több tucat rendelés, aminek aztán nem tesznek eleget, s máris hatalmas a nyereség. „A fogyasztóvédelem az online térben nem képviseli egyelőre hatékonyan a vásárlókat, és számukra ez még nem is annyira prioritás, hiszen fontosabb kiszűrni a nagyáruházakban a fertőzött, romlott élelmiszert, mint annak utánajárni, vagy valaki az online rendelés után használt telefont kapott új helyett” – mondta a szakértő.
Ezért ő maga azt tanácsolja, hogy a fogyasztók legyenek résen, óvatosan vásároljanak, ha a piaci átlagárnál lényegesen olcsóbban kínálnak egy terméket. Ugyanis már az alacsony is mindenképpen gyanús, érdemes leellenőrizni a visszajelzéseket. Az értékelések ugyanakkor nem mindig relevánsak a cég saját oldalán, hiszen saját maga is megírhatja, sőt meg is vásárolhatja. Azt mondja,
Ezért jobb megoldás a Facebook-oldal, mert ott rá lehet keresni az értékelést írók profiljára.
Másik módszer a kockázat csökkentésére, ha nagy értékű terméket akarunk vásárolni, ejtsünk meg előtte egy próbavásárlást, vegyünk valami olcsóbbat arról az oldalról, és így kiderül, kiszállítják-e a terméket, komolyan kezelik-e a garanciális vállalásokat.
„Romániában még van, ahová fejlődni, de jók a piaci körülmények, a lehetőségek, sok külföldi konferencia előadója ajánlja online befektetésre. Ez abból is látható, hogy egyre több külföldi webáruház jelenik meg, az aboutyou, az epantofi nagy tételekben értékesítenek. Mindez azért van, mert a hirdetések nálunk még mindig sokkal olcsóbbak, mint külföldön, másrészt fogékony a fogyasztói réteg, szeretjük költeni a pénzt kacatokra” – mutatott rá a szakértő.
Kállai Emánuel arra biztatja a vállalkozókat, tisztességesen működtessék az online értékesítési felületeket, mert ez a fenntarthatóság kulcsa. „Rövid távon lehet másként is profitot termelni, de akkor számolni kell azzal, hogy a céget be kell zárni, majd újra felépíteni, és kérdés, hogy harmadjára, ötödjére már lesz-e elég energia az újrakezdésre. Jobb első nekifutásból egy hosszú távon fenntartható céget működtetni, amely lehetővé teszi, hogy tíz év gyakorlat után a vállalkozó hátradőljön, átadja a munka dandárját egy középvezetőnek. Hitelesnek, megbízhatónak kell lenni az ügyfelekkel, a munkatársakkal, a beszállítókkal. Fizessünk pontosan, tartsuk meg a szavunkat, tanuljunk, fejlődjünk, és vegyük figyelembe a visszajelzéseket” – összegezte a siker kulcsát Kállai Emánuel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!