
„Rendkívül aggasztónak” találja a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hogy a bukaresti kormány hatástanulmány és megfelelő háttértámogatás nélkül akarja elfogadni a magáncsőd intézményének bevezetésére vonatkozó tervezetet.
2015. január 26., 16:292015. január 26., 16:29
Az IMF kifogásairól hivatalos levélben értesítette a parlamentet, az igazságügyi és pénzügyi minisztériumot, a Román Nemzeti Bankot (BNR), valamint a képviselőház jogi bizottságát. A levél szerint a valutaalap „támogatja a magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó jogszabály megalkotását”, de meglátásuk szerint „az érintett felekkel való egyeztetés nélkül” kétséges, hogy a tervezet eléri-e célját.
„Amennyiben a törvényt nem dolgozzák ki a legapróbb részletekig, az elképzelésnek negatív hatásai lesznek a pénzpiacra nézve” – olvasható a levélben, amelyet Andrea Schaechter, a valutaalap romániai küldöttségének vezetője és Elisabetta Capannelli, a Világbank menedzsere írt alá. Az IMF szerint a romániai hatóságoknak más országok, főként az európai uniós tagországok példájából kellene inspirálódniuk.
A valutaalap ugyanakkor amiatt is kifejezte aggodalmát, hogy a kormány egy másik elképzelése szerint a devizahitelesek megsegítése érdekében a hitelszerződések megkötésekor érvényben lévő árfolyam alapján váltanák át a külföldi pénznemet euróba, az adósok pedig ez alapján fizetnék a kölcsön törlesztőrészleteit.
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: nem olvasta az IMF hivatalos levelét, a kormány pedig nem tervezi, hogy erről tárgyaljon a hitelintézet képviselőivel. „Amennyiben a valutaalap vezetői igénylik ezt, a parlamenttel kell tárgyalniuk az ügyről” – fogalmazott a kormányfő.
A magáncsődre vonatkozó tervezetet a szenátus még tavaly egyhangúlag fogadta el, a jogszabályt pedig jelenleg a képviselőház bizottságai vitatják. Az elképzelést a hazai pénzintézetek is bírálták. A tervezet szerint a fizetésképtelenné nyilvánítást azok a magánszemélyek kérhetik, akik a törlesztőrészlet befizetésének határideje után 30 nappal legalább két különböző kölcsönt nem tudnak leróni minimum két eltérő hitelezőnek.
A hitelező abban az esetben kérheti a magánszemély elleni csődeljárás kezdeményezését, ha a tartozás meghaladja a 25 ezer lejt. Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!