
Fotó: A szerző felvétele
2008. január 25., 00:002008. január 25., 00:00
Az igazgató elmondta, az elmúlt évet veszteséggel zárták az olcsó keleti áru térhódítása és a lej elértéktelenedése miatt. A sepsiszentgyörgyi gyárban 0,47 eurócentért állítottak elõ egy négyzetméter vásznat, míg a szudáni, pakisztáni és kínai termelõk 0,36 eurócentért el is szállították ugyanazt a terméket a vállalat udvarára. Emiatt tavaly év végén a sepsiszentgyörgyi textilgyár vezetõsége úgy döntött, felszámolják a veszteséges fonó- és szövõrészlegeket, és csak a nyereséget termelõ kikészítõt, valamint a varrodát tartották meg. „Decemberben ezért kellett 173 alkalmazottat elbocsátani\" – magyarázta Iszakovics. Jelenleg 480 munkást foglalkoztatnak, és még legalább ötven szakemberre lenne szükség, de nincsenek jelentkezõk. Az igazgató cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint havi 200–300 lejes éhbérért dolgoztat, és ezért nem talál képzett munkásokat. Elmondta, 500 lejes minimálbérrel alkalmazta az embereket, de normarendszer van, így elõfordul, hogy valaki csak 300 lejt visz haza, de olyan is volt, aki 1700 lejt keresett. A gyárigazgató a háziorvosokra panaszkodott, akik szerinte túl könnyen adnak betegszabadságot alkalmazottainak. Elmondása szerint alkalmazottai 3-4 százaléka havonta betegszabadságon van, tavasszal a mezõgazdasági munkálatok kezdetével pedig munkásai 10 százaléka kér és kap betegszabadságot, ezért nehezen tudja teljesíteni a szerzõdéseket. Így, aki nem dolgozott egész hónapban, az valóban csak 200-300 lejt keres. Iszakovics kifejtette, 2009-ig van szerzõdésük, az általuk gyártott átlagon felüli minõségû ágynemû 98 százalékát külföldön értékesítik. Az export miatt a valutaárfolyam alakulása is befolyásolja a gyár bevételeit, tavaly az erõs lej havi 50 ezer eurós veszteséget okozott, idén a hazai pénz gyengülése miatt azonban havi 50 ezer eurós nyereségük van. A sepsiszentgyörgyi textilgyár több mint 100 éve mûködik, 1999-ben magánosították, a belga Drapantex cég a részvények 72 százalékát birtokolja.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.