
Van-e a Székelyföldnek számítástechnikai stratégiája? – tették fel a kérdést a hétvégén Tusnádfürdőn megszervezett második Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián.
2014. december 01., 14:442014. december 01., 14:44
A székelyföldi informatikai és kommunikációs cégek tavaly megalakult szakmai uniója, az IT Plus klaszter, illetve a Kovászna megyei kereskedelemi és iparkamara IT- és kommunikációs szakosztálya, valamint a Csíki Vállalkozói Egyesület szervezésében lebonyolított eseményen több mint százhúszan vettek részt.
Mint Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke egy felszólaló kijelentésére reagálva hangsúlyozta, csak részben igaz az, hogy a Székelyföldnek nincs IT-stratégiája, hiszen a Kovászna megyei önkormányzat által, többek között a kamara bevonásával készülő megyestratégia egyik alappillére lehet az IT és a telekom iparág.
Édler emlékezetett, a székelyföldi számítástechnikai konferencia ötlete mintegy másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg, miután megalakult a kamara IT- és telekom szakosztálya, ám örömmel adták át a szervezés jogát az IT Plus klaszternek, hiszen a pályázatuk hozzájárult egy színvonalas konferencia megszervezéséhez.
Mint elhangzott, komolyan veszik a célkitűzést, hogy a székelyföldi számítástechnika és telekommunikáció belátható időn belül felkerüljön az ágazat jelentős szereplőinek térképére.
A konferencia előestéjén egyébként a székelyföldi magyar oktatás digitalizálásáról is szó esett: a szakma képviselői arról ötleteltek, miként lehet a magyar gyerekek előnyére fordítani a 21. század biztosította innovációs és technikai lehetőségeket.
A tusnádfürdői esemény célkitűzése többek között a székelyföldi szakági cégek kapcsolati hálójának erősítése volt, de fel kívánják venni a kapcsolatot a meghatározó nagyvállalatokkal, felmutatva nekik, hogy milyen kitörési pontok vannak az ágazatban, amelyek a régió felemelkedését is szolgálhatják.
A konferenciára egyébként 27 előadót hívtak meg az országból, Magyarországról és Németországból, a plenáris ülések témája a nagyvállalati számítástechnika, az innováció határok nélkül, a székelyföldi informatikusok lehetőségei és sikerei a globális piacon voltak.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!