Van-e a Székelyföldnek számítástechnikai stratégiája? – tették fel a kérdést a hétvégén Tusnádfürdőn megszervezett második Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián.
2014. december 01., 14:442014. december 01., 14:44
A székelyföldi informatikai és kommunikációs cégek tavaly megalakult szakmai uniója, az IT Plus klaszter, illetve a Kovászna megyei kereskedelemi és iparkamara IT- és kommunikációs szakosztálya, valamint a Csíki Vállalkozói Egyesület szervezésében lebonyolított eseményen több mint százhúszan vettek részt.
Mint Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke egy felszólaló kijelentésére reagálva hangsúlyozta, csak részben igaz az, hogy a Székelyföldnek nincs IT-stratégiája, hiszen a Kovászna megyei önkormányzat által, többek között a kamara bevonásával készülő megyestratégia egyik alappillére lehet az IT és a telekom iparág.
Édler emlékezetett, a székelyföldi számítástechnikai konferencia ötlete mintegy másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg, miután megalakult a kamara IT- és telekom szakosztálya, ám örömmel adták át a szervezés jogát az IT Plus klaszternek, hiszen a pályázatuk hozzájárult egy színvonalas konferencia megszervezéséhez.
Mint elhangzott, komolyan veszik a célkitűzést, hogy a székelyföldi számítástechnika és telekommunikáció belátható időn belül felkerüljön az ágazat jelentős szereplőinek térképére.
A konferencia előestéjén egyébként a székelyföldi magyar oktatás digitalizálásáról is szó esett: a szakma képviselői arról ötleteltek, miként lehet a magyar gyerekek előnyére fordítani a 21. század biztosította innovációs és technikai lehetőségeket.
A tusnádfürdői esemény célkitűzése többek között a székelyföldi szakági cégek kapcsolati hálójának erősítése volt, de fel kívánják venni a kapcsolatot a meghatározó nagyvállalatokkal, felmutatva nekik, hogy milyen kitörési pontok vannak az ágazatban, amelyek a régió felemelkedését is szolgálhatják.
A konferenciára egyébként 27 előadót hívtak meg az országból, Magyarországról és Németországból, a plenáris ülések témája a nagyvállalati számítástechnika, az innováció határok nélkül, a székelyföldi informatikusok lehetőségei és sikerei a globális piacon voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!