
Van-e a Székelyföldnek számítástechnikai stratégiája? – tették fel a kérdést a hétvégén Tusnádfürdőn megszervezett második Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián.
2014. december 01., 14:442014. december 01., 14:44
A székelyföldi informatikai és kommunikációs cégek tavaly megalakult szakmai uniója, az IT Plus klaszter, illetve a Kovászna megyei kereskedelemi és iparkamara IT- és kommunikációs szakosztálya, valamint a Csíki Vállalkozói Egyesület szervezésében lebonyolított eseményen több mint százhúszan vettek részt.
Mint Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke egy felszólaló kijelentésére reagálva hangsúlyozta, csak részben igaz az, hogy a Székelyföldnek nincs IT-stratégiája, hiszen a Kovászna megyei önkormányzat által, többek között a kamara bevonásával készülő megyestratégia egyik alappillére lehet az IT és a telekom iparág.
Édler emlékezetett, a székelyföldi számítástechnikai konferencia ötlete mintegy másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg, miután megalakult a kamara IT- és telekom szakosztálya, ám örömmel adták át a szervezés jogát az IT Plus klaszternek, hiszen a pályázatuk hozzájárult egy színvonalas konferencia megszervezéséhez.
Mint elhangzott, komolyan veszik a célkitűzést, hogy a székelyföldi számítástechnika és telekommunikáció belátható időn belül felkerüljön az ágazat jelentős szereplőinek térképére.
A konferencia előestéjén egyébként a székelyföldi magyar oktatás digitalizálásáról is szó esett: a szakma képviselői arról ötleteltek, miként lehet a magyar gyerekek előnyére fordítani a 21. század biztosította innovációs és technikai lehetőségeket.
A tusnádfürdői esemény célkitűzése többek között a székelyföldi szakági cégek kapcsolati hálójának erősítése volt, de fel kívánják venni a kapcsolatot a meghatározó nagyvállalatokkal, felmutatva nekik, hogy milyen kitörési pontok vannak az ágazatban, amelyek a régió felemelkedését is szolgálhatják.
A konferenciára egyébként 27 előadót hívtak meg az országból, Magyarországról és Németországból, a plenáris ülések témája a nagyvállalati számítástechnika, az innováció határok nélkül, a székelyföldi informatikusok lehetőségei és sikerei a globális piacon voltak.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!