Fotó: Gecse Noémi
Az évtized végére minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán sem lehet üzemben – ez a célja az Európai Parlament által frissen elfogadott irányelvnek. Az egyéni fali gázhőközpontokat használó romániaiak százezreit kellemetlenül érintő intézkedéscsomagot nem szavazta meg az RMDSZ Strasbourgban.
2024. március 14., 14:082024. március 14., 14:08
Az Európai Parlament képviselői kedden hivatalosan is elfogadták az EU Tanácsával már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról. Amint az EP tájékoztatásából kiderül, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.
A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően. A kibocsátáscsökkentési célértékek szerint
Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
Az EP közleménye szerint a már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
Közben a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével.
A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre – olvasható a döntést ismertető EP-közleményben.
Fotó: Haáz Vince
Amelyben emlékeztetnek: az Európai Bizottság adatai szerint az Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára. 2021. december 15-én ezért az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadtak el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet pedig jogilag kötelezővé tette mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek elérését.
A keddi strasbourgi ülésen a képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el az új irányelvet. Ezek után az egyes uniós tagállamok miniszterei által alkotott Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen.
A nemmel szavazók között van az RMDSZ két brüsszeli-strasbourgi képviselője is. Winkler Gyula EP-képviselő szerdán úgy fogalmazott, újabb, „a lakosságot terhelő” szabályt szavazott meg az Európai Parlament többsége. „Többek között az a gond, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fűtési rendszerek szén-dioxid-mentesítésére és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására a fűtő- és hűtőberendezésekből.
– részletezte az RMDSZ közleménye szerint Winkler Gyula. Mint rámutatott, az RMDSZ EP-képviselői többször nyomatékosították: a zöldátállás folyamatát csakis méltányosan szabad végigvinni, nem lehet a lakosságra, a vállalkozókra, a gazdákra nyomni annak terhét.
Amint arról beszámoltunk, régóta téma az Európai Unióban a rengeteg háztartásban használt fali gázkazán „letekerése” valamilyen formában: az új egyéni hőközpontok beszerelésének tiltása, a régiek fokozatos kivezetése, megadóztatása. Az eleinte csupán klímacélokat, ám immár az energiafüggetlenségi törekvéseket is szolgáló tervek azonban alaposan megosztják a társadalmat, a tagországok döntéshozóit.
Fotó: Veres Nándor
Szakértők szerint Brüsszel azért ódzkodott sokáig az egyértelmű központi tiltástól, mert a tagállamok nagyon eltérő energiamixekkel rendelkeznek, azaz egy drasztikus intézkedés rendkívül eltérő hatást gyakorolna egy-egy országra, nem lehetne mindenkire egyöntetűen érvényes. Ehelyett a fokozatos kivezetést pártolták, és jó ideig a tagállamokra bízták az erőteljesebb fellépést – ezt pedig már számos ország megtette.
Dániában 2013, Norvégiában 2017, Hollandiában 2018 óta nem lehet új épületeket földgázhálózatra kötni, Franciaországban két éve „nem fér bele” az új lakóházak károsanyag-kibocsátási maximumába a cirkó. Ausztriában idéntől már nem lehet újakat telepíteni és régieket javítani, Németországban bizonyos, szintén 2024-től érvényes célok teljesítése érdekében gyakorlatilag már két éve nem lehet újakat beüzemelni. Belgiumban 2025-től nem szabad fosszilis tüzelőanyagot felhasználó hőközpontot beszerelni új ingatlanba, Nagy-Britanniában pedig három év múlva a gáz- és kőolajszármazékokkal működő berendezések lesznek kitiltva az új építésű otthonokból.
Régóta téma az Európai Unióban a rengeteg háztartásban használt fali gázkazán „letekerése” valamilyen formában: az új egyéni hőközpontok beszerelésének tiltása, a régiek fokozatos kivezetése, megadóztatása.
Időközben Romániában is történtek próbálkozások az „önkéntes” kivezetésre. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter 2021 novemberében bejelentette: egy olyan intézkedéscsomagot készítenek elő a szaktárca élén, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban az egyéni központi fűtés bevezetését. Viszont idővel alábbhagyott a lendület, és a tárcavezető többször arra kényszerült, hogy cáfoljon, mondván: „a rémhírekkel ellentétben nem tiltjuk be az egyéni hőközpontokat”.
Az RMDSZ-es minisztert tavaly nyáron váltó Mircea Fechet eleinte azt nyilatkozta, „alaposan megvizsgálják” a fali gázkazánok kivezetéséről szóló terveket, de már júliusban arról beszélt,
Jegeli a bukaresti kormány az otthoni fali gázkazánok betiltásáról szóló törvénytervezetet, miután az új környezetvédelmi miniszter az elődje, Tánczos Barna nevéhez fűződő dokumentum kapcsán úgy vélekedik: azt „alaposabban” át kell vizsgálni.
A bukaresti energiaügyi minisztérium adatai szerint a lakott otthonok mintegy harmada, azaz 2,5 millió háztartás van földgázra kötve Romániában (ezek mintegy tizede a rendkívül energiaigényes kályhákat használja fűtőeszközként), így bármilyen döntés sokakat érinthet. Az EU-ban mintegy 65 millió gázkazán működik jelenleg, tehát nem lesz könnyű lemondani róluk sehol sem, főleg a velejáró költségek miatt.
Ugyanakkor Kolozsvár nem várt az országos vagy uniós szintű döntésre: már elfogadták, hogy a hatnál több lakásból álló új társasházakban nem lehetnek fali (egyéni) gázkazánok, helyettük az építőknek házközponti, akár egy teljes új lakóparkot ellátó közös kazánt kell szerelniük, vagy pedig a távhőhálózatra kell kapcsolódniuk.
Egyébként az Intelligens Energia Egyesület számításai szerint egy tízemeletes, hat lépcsőházból álló panelben 25 százalékkal csökkenhet az összgázfogyasztás, ha egy közös, nem pedig sok különálló kazán dolgozik. Viszont az ingatlanberuházók ódzkodnak a megoldástól: egyik érdekképviseletük szerint egy átlagos beruházást tekintve a házközponti kazánok mintegy 60 százalékkal többe kerülnek, mint az egyéni hőközpontok összesen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!