Elrendelte a tervezési és építési munkálatok megkezdését az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) szerdán az észak-erdélyi A3-as jelzésű autópálya Aranyosgyéres és Marosugra közötti 37 kilométeres szakaszán.
2016. május 05., 14:462016. május 05., 14:46
2016. május 05., 16:022016. május 05., 16:02
A három szakaszra felosztott – az A3-as sztráda már megépült, Kolozsvárt elkerülő szakaszát Marosvásárhely irányába meghosszabbító – gyorsforgalmi út tervezésére és megépítésére három különböző konzorciummal kötött tavaly szerződést a CNADNR áfa nélkül 773 millió lej értékben. A tervezésre négyhónapos, a kivitelezésre pedig egyéves határidőt szabtak meg.
A Nagyváradot Brassóval összekötő 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére a román hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, amit – a szerződést kifogásoló Európai Unió támogatása híján – kizárólag a román költségvetésből lehetett pénzelni. Mivel a finanszírozás akadozása miatt egy évtized alatt csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres-szakasz épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal – emlékeztet az MTI.
Az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszát az EU 2012-ben felvette a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), és így Románia ennek megépítésére most már európai támogatást is igénybe vehet. Bukarest azt remélte, hogy mind a Marosvásárhely-Aranyosgyéres-sztrádát, mind – az észak-erdélyi A3-ast az Erdély déli részén haladó A1-essel összekötő – Torda-Szászsebes-autópályát a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus jórészt kihasználatlanul maradt forrásaiból finanszírozhatja.
Bár ezeknek a támogatásoknak a lehívási határidejét két évvel meghosszabbították, Románia nem sokat tudott megmenteni a korábbi infrastrukturális alapokból, és az észak-erdélyi pályaszakasz most kezdődő építéséhez a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére bocsátott támogatásokat kénytelen felhasználni.
Perrel fenyegetnek a bírált olaszok
A román állam beperelésével fenyegetőzik az olasz Salini-Impregilo vállalat, miután neki kellene kijavítania a hibákat a Lugos–Déva-autópálya nem megfelelőképpen megépített szakaszán. Az építővállalat képviselője a Digi24 hírtelevíziónak azt mondta, nem fogadja el az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság által elkészíttetett szakértői véleményezést, amiből – mint arról beszámoltunk – az derült ki, hogy sem a felhasznált anyagok minősége, sem az elvégzett munka nem üti a mércét. Dan Costescu közlekedésügyi miniszter – mint ismeretes – április végén bejelentette, a szakértői véleményezés eredményeit közölték az építő Salini Impregilóval – amelyik egyébként a felmerült gondok miatt egy szakaszon lezárt Szászváros–Nagyszeben-sztrádát is építette –, és a szaktárcavezető szerint a cég kötelessége helyreállítani a hibákat. A miniszter elmondása szerint egy alig 5,9 kilométeres szakaszról van szó, amelyet nem kell újraépíteni – mint a már említett problémás aszfaltcsíkot –, csak ki kell javítani a felmerült hibákat.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!