Elrendelte a tervezési és építési munkálatok megkezdését az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) szerdán az észak-erdélyi A3-as jelzésű autópálya Aranyosgyéres és Marosugra közötti 37 kilométeres szakaszán.
2016. május 05., 14:462016. május 05., 14:46
2016. május 05., 16:022016. május 05., 16:02
A három szakaszra felosztott – az A3-as sztráda már megépült, Kolozsvárt elkerülő szakaszát Marosvásárhely irányába meghosszabbító – gyorsforgalmi út tervezésére és megépítésére három különböző konzorciummal kötött tavaly szerződést a CNADNR áfa nélkül 773 millió lej értékben. A tervezésre négyhónapos, a kivitelezésre pedig egyéves határidőt szabtak meg.
A Nagyváradot Brassóval összekötő 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére a román hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, amit – a szerződést kifogásoló Európai Unió támogatása híján – kizárólag a román költségvetésből lehetett pénzelni. Mivel a finanszírozás akadozása miatt egy évtized alatt csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres-szakasz épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal – emlékeztet az MTI.
Az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszát az EU 2012-ben felvette a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), és így Románia ennek megépítésére most már európai támogatást is igénybe vehet. Bukarest azt remélte, hogy mind a Marosvásárhely-Aranyosgyéres-sztrádát, mind – az észak-erdélyi A3-ast az Erdély déli részén haladó A1-essel összekötő – Torda-Szászsebes-autópályát a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus jórészt kihasználatlanul maradt forrásaiból finanszírozhatja.
Bár ezeknek a támogatásoknak a lehívási határidejét két évvel meghosszabbították, Románia nem sokat tudott megmenteni a korábbi infrastrukturális alapokból, és az észak-erdélyi pályaszakasz most kezdődő építéséhez a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére bocsátott támogatásokat kénytelen felhasználni.
Perrel fenyegetnek a bírált olaszok
A román állam beperelésével fenyegetőzik az olasz Salini-Impregilo vállalat, miután neki kellene kijavítania a hibákat a Lugos–Déva-autópálya nem megfelelőképpen megépített szakaszán. Az építővállalat képviselője a Digi24 hírtelevíziónak azt mondta, nem fogadja el az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság által elkészíttetett szakértői véleményezést, amiből – mint arról beszámoltunk – az derült ki, hogy sem a felhasznált anyagok minősége, sem az elvégzett munka nem üti a mércét. Dan Costescu közlekedésügyi miniszter – mint ismeretes – április végén bejelentette, a szakértői véleményezés eredményeit közölték az építő Salini Impregilóval – amelyik egyébként a felmerült gondok miatt egy szakaszon lezárt Szászváros–Nagyszeben-sztrádát is építette –, és a szaktárcavezető szerint a cég kötelessége helyreállítani a hibákat. A miniszter elmondása szerint egy alig 5,9 kilométeres szakaszról van szó, amelyet nem kell újraépíteni – mint a már említett problémás aszfaltcsíkot –, csak ki kell javítani a felmerült hibákat.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
szóljon hozzá!