
A sepsiszentgyörgyi vállalkozók mindössze egynegyede él a lehetőséggel, hogy visszaigényelheti ingatlanadója egy részét. Édler András, az önkormányzat de minimis programját lebonyolító Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a program ennek ellenére sikeres, hiszen minden évben ki kellett egészíteni az erre a célra szánt 500 ezer lejes keretet, de nem érti, hogy a cégvezetők többsége miért nem igényli vissza a pénzt.
2017. március 09., 17:052017. március 09., 17:05
Amint arról korábban írtunk, az immár négy éve működő de minimis program keretében a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett, a városban ingatlannal rendelkező kis- és közepes vállalkozásoknak adják vissza az ingatlan- és területadó legkevesebb 33 százalékát. A programmal a helyi vállalkozóknak kedveznek, a máshol bejegyzett, multinacionális cégek nem pályázhatnak.
Édler azt mondja, hiányérzete van, miután Sepsiszentgyörgyön mintegy 400 cég felel meg a kiírás feltételeinek, ám minden évben kevesebb mint száz vállalkozás igényli vissza adója egy részét. Mint részletezte, a pályázók között olyan cég is van, amely a 100 lejt is érdemesnek tartotta visszaigényelni. A másik végletet a nagy gyárépületek tulajdonosai jelentik, akik 150-200 ezer lejt kaphatnak vissza. Olyan vállalkozókról is tudnak ugyanakkor, akik tudatosan nem élnek a lehetőséggel, a városkasszában hagyják a befizetett adólejeiket, ezzel is támogatják a város fejlesztését, az önkormányzat törekvéseit.
A kamara elnöke rámutatott, idén még inkább megéri pályázni, mert egy tavaly elfogadott törvény értelmében a vállalkozásoknak háromévente kötelezően újra kell értékelniük az ingatlanjaikat. Ennek következtében a város Brassó felőli kijáratánál a gyárnegyed épületeinek könyvelési értéke megnégyszereződött, így a tulajdonosok idén nagyobb adót fizetnek, de több pénzt is pályázhatnak vissza.
A program március végén indul, a tervek szerint pedig már nem a négy évvel ezelőtt megemelt adókülönbözet alapján számolják ki a visszaigényelhető összeget, hanem egységesen 33 százalékban határozzák meg. Ez az arány a 66 százalékot is elérheti azoknál a cégeknél, melyek átlag feletti fizetést biztosítanak az alkalmazottaiknak. A visszaigényelt pénzt a cég fejlesztésére lehet fordítani.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!