A válaszadók több mint fele fontolgatja, hogy 2024-ben külföldön vállal munkát
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén – derül ki a Randstad Romania Employer Brand Research felmérésének pénteken közzétett eredményeiből.
2024. április 12., 18:582024. április 12., 18:58
2024. április 12., 18:592024. április 12., 18:59
Ezek szerint a legtöbben a fizetés miatt mondanak fel munkahelyükön, ugyanakkor a válaszadók fele hajlandó lenne más városba költözni a munkahely miatt, ha a munkáltató kellő pénzügyi támogatást nyújtana ehhez (lakhatás, közlekedés, költözési költségek). A felmérés szerint a következő vállalatokat találják a legvonzóbbaknak a romániai munkavállalók: Microsoft (IT), British American Shared Services Europe (szolgáltatások), Ford (autóipar/autógyártás), Continental (autóipar/autóalkatrész-gyártás), Antibiotice (gyógyszergyártás és -forgalmazás), Philips (Versuni) (gyártószektor), British American Tobacco Trading FMCG, Nokia Networks (telekommunikáció), FM Logistics (logisztika), Transilvania Bank (pénzügy), eMAG (kiskereskedelem), Oscar Downstream (olaj és gáz).
A válaszadók több mint fele fontolgatja, hogy 2024-ben külföldön vállal munkát. Többségük Németországot, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot vagy Svájcot részesítené előnyben. A felmérés adatai szerint a romániai munkavállalók több mint fele (53 százaléka) azért mondott fel vagy fontolgatja a felmondást, mert az egyre emelkedő megélhetési költségekhez képest túl alacsony a fizetése. Ez az arány magasabb a nők, illetve az átlagon felüli végzettségűek körében.
A felmondás további okai a visszautasíthatatlan ajánlat (a válaszadók 43 százaléka jelölte meg ezt), a szakmai fejlődési lehetőségek hiánya, a munka és magánélet egyensúlya. A vállalatvezetővel való kapcsolat a 11. helyen szerepel idén, míg a 2023-as felmérésben a hatodik volt a felmondási okok listáján.
A Randstad Employer Brand Research 2024-es felmérésének Romániára vonatkozó része 3851 18 és 64 év közötti munkavállaló megkérdezésével készült januárban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!