A válaszadók több mint fele fontolgatja, hogy 2024-ben külföldön vállal munkát
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén – derül ki a Randstad Romania Employer Brand Research felmérésének pénteken közzétett eredményeiből.
2024. április 12., 18:582024. április 12., 18:58
2024. április 12., 18:592024. április 12., 18:59
Ezek szerint a legtöbben a fizetés miatt mondanak fel munkahelyükön, ugyanakkor a válaszadók fele hajlandó lenne más városba költözni a munkahely miatt, ha a munkáltató kellő pénzügyi támogatást nyújtana ehhez (lakhatás, közlekedés, költözési költségek). A felmérés szerint a következő vállalatokat találják a legvonzóbbaknak a romániai munkavállalók: Microsoft (IT), British American Shared Services Europe (szolgáltatások), Ford (autóipar/autógyártás), Continental (autóipar/autóalkatrész-gyártás), Antibiotice (gyógyszergyártás és -forgalmazás), Philips (Versuni) (gyártószektor), British American Tobacco Trading FMCG, Nokia Networks (telekommunikáció), FM Logistics (logisztika), Transilvania Bank (pénzügy), eMAG (kiskereskedelem), Oscar Downstream (olaj és gáz).
A válaszadók több mint fele fontolgatja, hogy 2024-ben külföldön vállal munkát. Többségük Németországot, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot vagy Svájcot részesítené előnyben. A felmérés adatai szerint a romániai munkavállalók több mint fele (53 százaléka) azért mondott fel vagy fontolgatja a felmondást, mert az egyre emelkedő megélhetési költségekhez képest túl alacsony a fizetése. Ez az arány magasabb a nők, illetve az átlagon felüli végzettségűek körében.
A felmondás további okai a visszautasíthatatlan ajánlat (a válaszadók 43 százaléka jelölte meg ezt), a szakmai fejlődési lehetőségek hiánya, a munka és magánélet egyensúlya. A vállalatvezetővel való kapcsolat a 11. helyen szerepel idén, míg a 2023-as felmérésben a hatodik volt a felmondási okok listáján.
A Randstad Employer Brand Research 2024-es felmérésének Romániára vonatkozó része 3851 18 és 64 év közötti munkavállaló megkérdezésével készült januárban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!