2010. február 12., 09:222010. február 12., 09:22
A szükségesnél jóval kevesebb pénzt tehet félre a Szatmár megyei önkormányzat a megye településeinek fejlesztésére. Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke szerint a szükséges 300 millió lej helyett csupán 20 millió áll rendelkezésre.
„Ezt a pénzalapot a megye településeinek tervezzük szétosztani. Mivel a legtöbb község nem rendelkezik a 2010-ben benyújtandó európai uniós projektek finanszírozásához szükséges önrészszel, mintegy kamatmentes kölcsönként tőlünk kapják meg a pályázáshoz elengedhetetlen pénzösszegeket. A sikeres elbírálás után pedig a megnyert pénzből visszautalják a kapott összeget” – részletezte az elképzelést a Krónika kérdésére Nagy Szabolcs, a megyei önkormányzat szóvivője.
A partiumi megye képviselőtestülete hétfői ülésén dönt majd költségvetésének azon 20 százalékáról, amely fölött szabadon rendelkezhet. „Többször kértük, a tanács kapjon 30 százalékot, és a fennmaradó 70 százalékot ossza el a megyei pénzügyi igazgatóság. Ha ezt jóváhagyták volna a fővárosi illetékesek, hatékonyabban tudtuk volna segíteni a megyei települések munkáját, ám a megye parlamenti küldöttségének folyamatos közbenjárása ellenére sem kapunk több pénzt” – tette hozzá Nagy.
A sajtóreferens elmondta, a jelenleg hatályban lévő algoritmus szerint több szatmári település önkormányzata hátrányos pénzügyi helyzetbe kerülhet, ugyanis a pénzügyi hatóság százaléklevonással bünteti azokat a falvakat, amelyek nem gyűjtötték be maradéktalanul a tavalyi helyi adókat és illetékeket. „Van olyan önkormányzat a megyében, amely 100 százalékban beszedte a tavalyi adókat, de olyan is van, amelyben korábban gyár működött, és annak csődbe jutása komoly hátralékkal terhelte meg az ottani költségvetést” – fogalmazott a szóvivő. 2009 végén olyan falvak is voltak Szatmár megyében, ahol a polgármesteri hivatal alkalmazottai végrehajtóként mentek ki az adóval elmaradt lakosokhoz, és a hátralék összegének megfelelő mennyiségű ingóságot foglaltak le.
Az önkormányzat ugyanakkor idén is tervezi a tavaly bevezetett tartalékalap létrehozását, amelyből minden év vége felé a bajba jutott települések pénzügyi gondjait próbálják enyhíteni, szigorúan gazdasági szempontok alapján, s nem a településvezetők polgármestereinek „politikai színezete” alapján utalva ki a pénzeket. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök emellett a legutóbbi egyeztető ülésen arra kérte a pénzügyi hatóság képviselőit, az áruforgalmi adóból (TVA) befolyt összeg leosztásakor részesítsék előnyben azokat a községeket, amelyek központokként működnek, és több település adminisztrációját végzik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok