2010. február 12., 09:222010. február 12., 09:22
A szükségesnél jóval kevesebb pénzt tehet félre a Szatmár megyei önkormányzat a megye településeinek fejlesztésére. Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke szerint a szükséges 300 millió lej helyett csupán 20 millió áll rendelkezésre.
„Ezt a pénzalapot a megye településeinek tervezzük szétosztani. Mivel a legtöbb község nem rendelkezik a 2010-ben benyújtandó európai uniós projektek finanszírozásához szükséges önrészszel, mintegy kamatmentes kölcsönként tőlünk kapják meg a pályázáshoz elengedhetetlen pénzösszegeket. A sikeres elbírálás után pedig a megnyert pénzből visszautalják a kapott összeget” – részletezte az elképzelést a Krónika kérdésére Nagy Szabolcs, a megyei önkormányzat szóvivője.
A partiumi megye képviselőtestülete hétfői ülésén dönt majd költségvetésének azon 20 százalékáról, amely fölött szabadon rendelkezhet. „Többször kértük, a tanács kapjon 30 százalékot, és a fennmaradó 70 százalékot ossza el a megyei pénzügyi igazgatóság. Ha ezt jóváhagyták volna a fővárosi illetékesek, hatékonyabban tudtuk volna segíteni a megyei települések munkáját, ám a megye parlamenti küldöttségének folyamatos közbenjárása ellenére sem kapunk több pénzt” – tette hozzá Nagy.
A sajtóreferens elmondta, a jelenleg hatályban lévő algoritmus szerint több szatmári település önkormányzata hátrányos pénzügyi helyzetbe kerülhet, ugyanis a pénzügyi hatóság százaléklevonással bünteti azokat a falvakat, amelyek nem gyűjtötték be maradéktalanul a tavalyi helyi adókat és illetékeket. „Van olyan önkormányzat a megyében, amely 100 százalékban beszedte a tavalyi adókat, de olyan is van, amelyben korábban gyár működött, és annak csődbe jutása komoly hátralékkal terhelte meg az ottani költségvetést” – fogalmazott a szóvivő. 2009 végén olyan falvak is voltak Szatmár megyében, ahol a polgármesteri hivatal alkalmazottai végrehajtóként mentek ki az adóval elmaradt lakosokhoz, és a hátralék összegének megfelelő mennyiségű ingóságot foglaltak le.
Az önkormányzat ugyanakkor idén is tervezi a tavaly bevezetett tartalékalap létrehozását, amelyből minden év vége felé a bajba jutott települések pénzügyi gondjait próbálják enyhíteni, szigorúan gazdasági szempontok alapján, s nem a településvezetők polgármestereinek „politikai színezete” alapján utalva ki a pénzeket. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök emellett a legutóbbi egyeztető ülésen arra kérte a pénzügyi hatóság képviselőit, az áruforgalmi adóból (TVA) befolyt összeg leosztásakor részesítsék előnyben azokat a községeket, amelyek központokként működnek, és több település adminisztrációját végzik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok