2010. november 09., 09:412010. november 09., 09:41
Bálint Béla, a Kovászna megyei adóügyi hatóság vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, az összbevételeik 31 százaléka származik az állami alkalmazottaktól, így amikor lecsökkentették a fizetéseket, átlag 10 százalékkal esett vissza a befizetett adók, járulékok értéke. Kovászna megyében havonta átlag 45–50 millió lejt fizetnek be az adófizető polgárok és cégek. Az igazgató közlése szerint a kinnlevőségük, vagyis az elmaradás is ugyanennyi.
„A pénzügyőrök nagyon figyelnek arra, hogy az adósság ne halmozódjék fel, már egy-két hónapos elmaradás után zárolják a bankszámlákat, kezdeményezik a végrehajtást” – részletezte Bálint Béla. Hozzátette: gyakran már az üzletben levő árut lefoglalják, nem is viszik be az intézménybe, hanem ott helyben bocsátják áruba, és igyekeznek behajtani az adóhátrálékot.
A versenytárgyaláson áruba bocsátott, lefoglalt javak értékesítése azonban a szakember szerint egyre nehézkesebb, mert a potenciális vevők mindig arra számítanak, hogy a következő alkalommal már 25 százalékkal csökkentik a kikiáltási árat. Megtudtuk, Kovászna megye országosan kilencedik helyen áll az adóbefizetés szempontjából, nagyméretű adócsalásra is ritkán derül fény.
Hetente lepleznek ugyan le szesz- és cigarettacsempészeket, de ők nem helybeliek, hanem átutazóban vannak Bákó és Brassó megye között. Jelenleg mintegy tíz tonna elkobzott alkohol vesztegel a raktárakban, ezt viszont a feldolgozók nem szívesen veszik át, mert nem a legjobb a minősége.
Bálint Béla szerint a kórházaknak kellene megszerezniük a feldolgozási engedélyt, hogy egészségügyi szeszt állítsanak elő, és akkor gond nélkül megkaphatnák a csempészárut. A háromszéki intézmény ugyanakkor azáltal igyekszik spórolni, hogy a felszólítások egy részét már nem papíron, hanem elektronikus levélben küldi, hogy ne fordulhasson elő, hogy az adóhátrálék összege kevesebb mint a postai költség.
A szakember ugyanakkor elmondta, a Kovászna megyei adóhatóságnál 380-an dolgoznak, akiknek fele még mindig havi 600 lejes fizetést kap. Ezért sokan két évre felfüggesztik a közalkalmazotti státusukat, és külföldön vállalnak munkát. „Ha az ígéretek értelmében nem foglalják bele a fizetésekbe a bérpótlékokat, újabb elégedetlenségre lehet számítani” – szögezte le Bálint Béla.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.