Kevesebb a székely állástalan

Csökkent a munkanélküliség a két székely megyében. A munkaerő-elhelyező ügynökségek adatai szerint áprilisban márciushoz viszonyítva Hargita megyében több mint egy százalékponttal alacsonyabb a munkanélküliségi mutató, 6,57 százalékról 5,77 százalékra csökkent, míg Kovászna megyében 0,3 százalékponttal jobb a helyzet, az állástalanok aránya 8,12 százalékos.

Bíró Blanka

2012. május 15., 08:452012. május 15., 08:45

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

A javuló tendencia ellenére azonban még mind a két megyében az országos átlagnál, vagyis a 4,73 százaléknál magasabb a munkanélküliség.

Hargita megyében az elmúlt hónap során ötszázan találtak új munkahelyet, ennél többen, mintegy hatszázan viszont továbbra is állástalanok, azonban kikerültek az ügynökség nyilvántartásából, olvasható a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség közleményében.

Kovászna megyében eközben az év elejéhez viszonyítva áprilisban megkétszereződött a meghirdetett állások száma, közel 800 munkahelyre toboroztak, és végül 586 személyt alkalmaztak. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján számolt be Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.

Mint részletezte, Háromszéken a nyilvántartásba vett munkanélküliek többsége, vagyis 78 százalék már nem kap munkanélküli-segélyt az államtól, ők rontják a statisztikai mutatókat, ám az ügynökség azért tartja nyilvántartásban őket is, hogy részt vehessenek az ingyenes továbbképző tanfolyamokon. A munkaügyi szakember elmondása szerint elsősorban az építkezésben és a mezőgazdaságban keresnek munkavállalókat, az elmúlt időszakban összesen 478 háromszéki vállalkozás növelte meg az alkalmazottai számát.

Kelemen ugyanakkor elpanaszolta, hogy az alkalmazó cégek többsége, 312 vállalkozás nem hirdette meg a megüresedett vagy újonnan létrehozott munkahelyet az ügynökségnél, csak a következő havi jelentésből derült ki, hogy több az alkalmazottjuk. A törvény szerint – hívta fel a figyelmet a szakember – öt nappal az alkalmazás előtt ezt kötelezően meg kell tenni.

„Nem gyanakszunk rosszindulatra, inkább hanyagsággal magyarázzuk a mulasztást. Figyelmeztető leveleket küldünk, ám a következő kihágásnál kiszabjuk a legkevesebb ötezer lejes bírságot” – szögezte le Kelemen Tibor. Az igazgató hangsúlyozta, ők is arra buzdítják a munkanélkülieket, hogy első lépésben a barátaiknál, ismerőseiknél keressenek állást, ám fontos, hogy az ügynökség értesüljön a megpályázható munkahelyekről.

Vonzó, de ijesztő a külföldi munka
A háromszékiek ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, nem szívesen vállalnak külföldön munkát – számolt be tapasztalatairól tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, sokan jelzik, hogy érdekli őket a külföldi munkalehetőség, ám amikor el kell menni az előválogatásra, akkor visszakoznak. Gondot jelent azonban az is, hogy az ügynökséget is későn értesítik az állásinterjúk időpontjáról, ezért csak utolsó pillanatban tudnak szólni az érintetteknek. Mint a szakember felidézte, legutóbb Szebenben szerveztek meghallgatást németországi vendéglátó-ipari állásokra – Kovászna megyéből mindössze hárman jelentkeztek, és őket sem alkalmazták. Kelemen Tibor hangsúlyozta, akadályt jelent a nyelvtudás hiánya. Éppen ezért a háromszékiek legszívesebben Magyarországon vállalnának külföldi munkát, ám az anyaországból kevés az ajánlat, hiszen csak azokat az állásokat hirdethetik meg külföldön, amelyeket az országban nem sikerült betölteni. A becslések szerint mintegy 30 ezer romániai vendégmunkás dolgozik Magyarországon, ám közülük kevesebb mint százan hivatalosan – tudtuk meg.