2012. május 15., 08:452012. május 15., 08:45
A javuló tendencia ellenére azonban még mind a két megyében az országos átlagnál, vagyis a 4,73 százaléknál magasabb a munkanélküliség.
Hargita megyében az elmúlt hónap során ötszázan találtak új munkahelyet, ennél többen, mintegy hatszázan viszont továbbra is állástalanok, azonban kikerültek az ügynökség nyilvántartásából, olvasható a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség közleményében.
Kovászna megyében eközben az év elejéhez viszonyítva áprilisban megkétszereződött a meghirdetett állások száma, közel 800 munkahelyre toboroztak, és végül 586 személyt alkalmaztak. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján számolt be Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
Mint részletezte, Háromszéken a nyilvántartásba vett munkanélküliek többsége, vagyis 78 százalék már nem kap munkanélküli-segélyt az államtól, ők rontják a statisztikai mutatókat, ám az ügynökség azért tartja nyilvántartásban őket is, hogy részt vehessenek az ingyenes továbbképző tanfolyamokon. A munkaügyi szakember elmondása szerint elsősorban az építkezésben és a mezőgazdaságban keresnek munkavállalókat, az elmúlt időszakban összesen 478 háromszéki vállalkozás növelte meg az alkalmazottai számát.
Kelemen ugyanakkor elpanaszolta, hogy az alkalmazó cégek többsége, 312 vállalkozás nem hirdette meg a megüresedett vagy újonnan létrehozott munkahelyet az ügynökségnél, csak a következő havi jelentésből derült ki, hogy több az alkalmazottjuk. A törvény szerint – hívta fel a figyelmet a szakember – öt nappal az alkalmazás előtt ezt kötelezően meg kell tenni.
„Nem gyanakszunk rosszindulatra, inkább hanyagsággal magyarázzuk a mulasztást. Figyelmeztető leveleket küldünk, ám a következő kihágásnál kiszabjuk a legkevesebb ötezer lejes bírságot” – szögezte le Kelemen Tibor. Az igazgató hangsúlyozta, ők is arra buzdítják a munkanélkülieket, hogy első lépésben a barátaiknál, ismerőseiknél keressenek állást, ám fontos, hogy az ügynökség értesüljön a megpályázható munkahelyekről.
| A háromszékiek ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, nem szívesen vállalnak külföldön munkát – számolt be tapasztalatairól tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, sokan jelzik, hogy érdekli őket a külföldi munkalehetőség, ám amikor el kell menni az előválogatásra, akkor visszakoznak. Gondot jelent azonban az is, hogy az ügynökséget is későn értesítik az állásinterjúk időpontjáról, ezért csak utolsó pillanatban tudnak szólni az érintetteknek. Mint a szakember felidézte, legutóbb Szebenben szerveztek meghallgatást németországi vendéglátó-ipari állásokra – Kovászna megyéből mindössze hárman jelentkeztek, és őket sem alkalmazták. Kelemen Tibor hangsúlyozta, akadályt jelent a nyelvtudás hiánya. Éppen ezért a háromszékiek legszívesebben Magyarországon vállalnának külföldi munkát, ám az anyaországból kevés az ajánlat, hiszen csak azokat az állásokat hirdethetik meg külföldön, amelyeket az országban nem sikerült betölteni. A becslések szerint mintegy 30 ezer romániai vendégmunkás dolgozik Magyarországon, ám közülük kevesebb mint százan hivatalosan – tudtuk meg. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok