Lucian Heiuş egy évig irányította az ANAF-ot
Fotó: Lucian Heiuș/Facebook
Lemondott az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke, Lucian Heiuş hétfőn este jelentette be döntését közösségi oldalán. Távozása mögött egyértelműen az áll, hogy az államkasszába jóval kevesebb bevétel folyt be idén a tervezetthez képest.
2023. május 29., 23:322023. május 29., 23:32
2023. május 29., 23:382023. május 29., 23:38
Közlése szerint mandátuma alatt az ANAF-nak sikerült teljesítenie az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveit és a kormányprogram célkitűzéseit. Beszámolt arról, hogy 2022-ben 353,3 milliárd lej adót hajtott be az intézmény, 58 milliárd lejjel többet, mint egy évvel korábban, és 27,99 milliárd lej értékű áfát térítettek vissza az előző évi 24,34 milliárd lejhez képest.
Az adóhatóság élére 2022 májusában kinevezett Heiuş közölte azt is, hogy 2023 áprilisában 780 értesítést küldtek szét olyan a természetes személyeknek, akik nem tudják igazolni a jövedelmüket. Emellett a mandátuma alatt 50 979 ellenőrzést végeztek az adófizetőknél, jogi és természetes személyeknél, ami összesen 3,688 milliárd lej adótöbbletet eredményezett az államkasszának, az elvégzett 25 274 dokumentumellenőrzés révén pedig 554,2 millió lej többletösszeget gyűjtöttek be.
Az adócsalás elleni igazgatóság a bűnüldöző szervektől 289 lehetséges bűncselekmény kivizsgálását kérte, amelyek összesen 621,8 millió lejes kárt okoztak az államnak – sorolta az ANAF eredményeit a távozó intézményvezető. „Büszke vagyok arra, hogy megbízatásam ideje alatt az adóhatóság olyan területeken is elkezdte az adóelkerülések leleplezését, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Sajnálom, hogy nem tudtam befejezni az ANAF korszerűsítését és a megkezdett projekteket, és remélem, hogy a következő elnök folytatni fogja az intézmény digitalizációját” – zárta bejegyzését Lucian Heiuş.
Nemrég a kormány takarékosságra kényszerült, mert az ANAF adatai szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt. Emiatt a Ciucă-kabinet létszámstopot vezetett be a közszférában (ami az egészségügyre és a tanügyre nem vonatkozik), 10 százalékkal csökkentették a minisztériumok dologi kiadásait, felére csökkentették a minisztériumi tanácsadók számát, és megtiltották, hogy egy tisztségviselő kettőnél több állami intézményben töltsön be igazgatótanácsi tagságot.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!