
A várakozásokkal ellentétben egyelőre nem érkeznek tömegesen a magyarországi bevásárlóturisták a partiumi megyékbe az élelmiszeráfa hazai lecsökkentésének hatására. Az elmúlt két hónapban jelentősen megugrott ugyan a romániai kis- és nagyáruházak forgalma, a magyarországi ügyfelek többsége azonban átutazóban tér be a határ menti megyék nagyvárosainak bevásárlóközpontjaiba. A hazai árak ugyanis nem sokban térnek el a magyarországiaktól, ráadásul sokan attól tartanak, hogy a romániai termékek minősége silányabb.
2015. augusztus 10., 14:462015. augusztus 10., 14:46
2015. augusztus 10., 14:472015. augusztus 10., 14:47
Mennyiben váltják most a forintot maguknál? – érdeklődik a középkorú férfi egy Nagyszalonta közeli település lábbelikereskedésében. Amikor közöljük vele a valutaváltóknál alkalmazott árfolyamot, megkérdezi azt is, hogy tényleg csak a címkén feltüntetett ár felébe kerül-e valamennyi termék. A Gyulán nyaraló, a határ innenső odalára alkalmi bevásárlásra átruccanó magyarországi házaspár öröme aztán akkor lesz teljes, amikor tolmácsoljuk a román üzletvezető válaszát, miszerint kártyás fizetésre nincs ugyan lehetőség, készpénzben viszont forintot is elfogadnak a nyári végkiárusításra bocsátott cipőkért.
Mindennaposak a hasonló jelenetek a magyar–román határ keleti oldalán fekvő települések áruházláncaiban és nagykereskedéseiben, ahol elsősorban a parkoló autók rendszáma alapján lehet következtetni a magyarországi bevásárlók létszámára. A mostani hullám nem hasonlítható a tíz, tizenöt évvel ezelőttihez, amikor többnyire a jóval olcsóbb cukor és az üzemanyag vonzotta Romániába a magyarokat, mégis számottevő. Amelyre az a magyarázat, hogy a román kormány júniustól 24-ről kilenc százalékra szállította le az élelmiszerek általános forgalmi adóját, és ha nem is ugyanilyen mértékben, de az intézkedés az árakban is megmutatkozik. Piackutatók felmérése szerint az áfalefaragás következtében már június első felében átlagosan tizenegy százalékkal csökkent az élelmiszer-ipari termékek ára Romániában.
Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy bizonyos nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt „fű alatt” jelentős mértékben, akár harminc százalékkal is megemelték bizonyos élelmiszerek árát. Ettől függetlenül a nagyszabású adómérséklés – amelyet tavaly szeptemberben a kenyér és a sütőipari termékek esetében előzött meg a csökkentett áfa bevezetése – meghozta a lakosság étvágyát. A bukaresti statisztikai hivatal napokban közölt kimutatása értelmében júniusban huszonkét százalékkal nőtt az élelmiszerek, alkoholmentes italok és dohánytermékek eladása a megelőző hónaphoz képest, amikor még 24 százalékos volt az áfakulcs. Victor Ponta kormányfő egyébként már áprilisban előrebocsátotta: Románia tárt karokkal fogadja a magyar bevásárlókat, miután Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva vélekedett úgy, hogy fellendülhet a Magyarországról Romániába tartó bevásárlóturizmus.
„Nálunk naponta megfordulnak magyarországi bevásárlók, többségük azonban nem kimondottan ezért jön át a határon, hanem rokonlátogatásra, kirándulni érkezik” – tudjuk meg egy diszkontlánc nagyszalontai kirendeltségének üzletvezetőjétől. Aki általában közvetlen kapcsolatba kerül a külföldi ügyfelekkel, mert nyelvtudására többnyire szükség van a magyarul nem beszélő pénztárosok miatt. Elmondása szerint a magyarországiak többsége kiskosaras bevásárló, és kevesebben kelnek át a határon kizárólag azért, hogy rendszeresen ott szerezzék be az alapélelmiszereket. Mindazonáltal az üzletvezető bevallja, az áfacsökkentés nyomán végrehajtott árleszállítást követően lassan már náluk is kúsznak fölfelé az árak.
Egy ugyancsak nagyszalontai kiskereskedés tulajdonosa azt mondja, hogy a bevásárlóturizmus szempontjából nincs érezhető hatása az áfacsökkentésnek, valamint a magyarországi vasárnapi nyitva tartási stopnak. Véleménye szerint még a hazai árleszállítások ellenére sem érhető tetten olyan árkülönbség a két oszágban, amely alapján kifizetődő lenne a rendszeres átjárás. Mindebben az is közrejátszik, hogy a magyarok attól tartanak, miszerint nálunk számos termék – mindenekelőtt az élelmiszerek – esetében a minőség kívánnivalót hagy maga után. Ez azonban már csak azért sem állja meg a helyét, mivel az erdélyi hiper- és szupermarketek polcai valósággal roskadoznak a magyar termékek alatt, amelyek ráadásul a minőségen túlmenően árfekvésben is felveszik a versenyt a belföldi áruval.
A partiumi megyeszékhelyeken – Aradon, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron – természetesen már csak a szélesebb kínálat miatt is több a magyar bevásárló, arányaiban azonban itt sem nagyobb a bevásárlóturizmus mértéke. Egy nagy romániai áruházlánc regionális képviselője érdeklődésünkre elmondta, az ország nyugati régiójában működő szupermarketjeikben naponta megfordulnak külföldiek, közülük azonban nem kirívóan magas a magyarok aránya. „Nagyon sok magyarországi vendég vásárol nálunk, jelenlétük azonban ebben az időszakban többnyire annak köszönhető, hogy sokan Romániában töltik a nyári szabdságukat vagy éppen a rokonlátogatást” – mondja a kereskedelmi forgalomra jó rálátással bíró középvezető. Megjegyzi, ebben az időszakban már csak azért is különösen nehéz felmérni a vevőkört, mivel a Nyugat-Európában – elsősorban Olasz- és Spanyolországban – dolgozó román vendégmunkások többsége is most tér haza egy-két hétre, és az ő alkalmi bevásárlásai alapján sem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Tény ugyanakkor, hogy a multinacionális cégek sem bízzák a véletlenre: az egyik áruházlánc az elmúlt hetekben kelet-magyarországi megyékben terjesztett szórólapokon népszerűsítette az áfacsökkentés nyomán leszállított árakat, ennek keretében pedig természetesen romániai bevásárlóközpontjai kínálatát.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!