
A várakozásokkal ellentétben egyelőre nem érkeznek tömegesen a magyarországi bevásárlóturisták a partiumi megyékbe az élelmiszeráfa hazai lecsökkentésének hatására. Az elmúlt két hónapban jelentősen megugrott ugyan a romániai kis- és nagyáruházak forgalma, a magyarországi ügyfelek többsége azonban átutazóban tér be a határ menti megyék nagyvárosainak bevásárlóközpontjaiba. A hazai árak ugyanis nem sokban térnek el a magyarországiaktól, ráadásul sokan attól tartanak, hogy a romániai termékek minősége silányabb.
2015. augusztus 10., 14:462015. augusztus 10., 14:46
2015. augusztus 10., 14:472015. augusztus 10., 14:47
Mennyiben váltják most a forintot maguknál? – érdeklődik a középkorú férfi egy Nagyszalonta közeli település lábbelikereskedésében. Amikor közöljük vele a valutaváltóknál alkalmazott árfolyamot, megkérdezi azt is, hogy tényleg csak a címkén feltüntetett ár felébe kerül-e valamennyi termék. A Gyulán nyaraló, a határ innenső odalára alkalmi bevásárlásra átruccanó magyarországi házaspár öröme aztán akkor lesz teljes, amikor tolmácsoljuk a román üzletvezető válaszát, miszerint kártyás fizetésre nincs ugyan lehetőség, készpénzben viszont forintot is elfogadnak a nyári végkiárusításra bocsátott cipőkért.
Mindennaposak a hasonló jelenetek a magyar–román határ keleti oldalán fekvő települések áruházláncaiban és nagykereskedéseiben, ahol elsősorban a parkoló autók rendszáma alapján lehet következtetni a magyarországi bevásárlók létszámára. A mostani hullám nem hasonlítható a tíz, tizenöt évvel ezelőttihez, amikor többnyire a jóval olcsóbb cukor és az üzemanyag vonzotta Romániába a magyarokat, mégis számottevő. Amelyre az a magyarázat, hogy a román kormány júniustól 24-ről kilenc százalékra szállította le az élelmiszerek általános forgalmi adóját, és ha nem is ugyanilyen mértékben, de az intézkedés az árakban is megmutatkozik. Piackutatók felmérése szerint az áfalefaragás következtében már június első felében átlagosan tizenegy százalékkal csökkent az élelmiszer-ipari termékek ára Romániában.
Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy bizonyos nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt „fű alatt” jelentős mértékben, akár harminc százalékkal is megemelték bizonyos élelmiszerek árát. Ettől függetlenül a nagyszabású adómérséklés – amelyet tavaly szeptemberben a kenyér és a sütőipari termékek esetében előzött meg a csökkentett áfa bevezetése – meghozta a lakosság étvágyát. A bukaresti statisztikai hivatal napokban közölt kimutatása értelmében júniusban huszonkét százalékkal nőtt az élelmiszerek, alkoholmentes italok és dohánytermékek eladása a megelőző hónaphoz képest, amikor még 24 százalékos volt az áfakulcs. Victor Ponta kormányfő egyébként már áprilisban előrebocsátotta: Románia tárt karokkal fogadja a magyar bevásárlókat, miután Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva vélekedett úgy, hogy fellendülhet a Magyarországról Romániába tartó bevásárlóturizmus.
„Nálunk naponta megfordulnak magyarországi bevásárlók, többségük azonban nem kimondottan ezért jön át a határon, hanem rokonlátogatásra, kirándulni érkezik” – tudjuk meg egy diszkontlánc nagyszalontai kirendeltségének üzletvezetőjétől. Aki általában közvetlen kapcsolatba kerül a külföldi ügyfelekkel, mert nyelvtudására többnyire szükség van a magyarul nem beszélő pénztárosok miatt. Elmondása szerint a magyarországiak többsége kiskosaras bevásárló, és kevesebben kelnek át a határon kizárólag azért, hogy rendszeresen ott szerezzék be az alapélelmiszereket. Mindazonáltal az üzletvezető bevallja, az áfacsökkentés nyomán végrehajtott árleszállítást követően lassan már náluk is kúsznak fölfelé az árak.
Egy ugyancsak nagyszalontai kiskereskedés tulajdonosa azt mondja, hogy a bevásárlóturizmus szempontjából nincs érezhető hatása az áfacsökkentésnek, valamint a magyarországi vasárnapi nyitva tartási stopnak. Véleménye szerint még a hazai árleszállítások ellenére sem érhető tetten olyan árkülönbség a két oszágban, amely alapján kifizetődő lenne a rendszeres átjárás. Mindebben az is közrejátszik, hogy a magyarok attól tartanak, miszerint nálunk számos termék – mindenekelőtt az élelmiszerek – esetében a minőség kívánnivalót hagy maga után. Ez azonban már csak azért sem állja meg a helyét, mivel az erdélyi hiper- és szupermarketek polcai valósággal roskadoznak a magyar termékek alatt, amelyek ráadásul a minőségen túlmenően árfekvésben is felveszik a versenyt a belföldi áruval.
A partiumi megyeszékhelyeken – Aradon, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron – természetesen már csak a szélesebb kínálat miatt is több a magyar bevásárló, arányaiban azonban itt sem nagyobb a bevásárlóturizmus mértéke. Egy nagy romániai áruházlánc regionális képviselője érdeklődésünkre elmondta, az ország nyugati régiójában működő szupermarketjeikben naponta megfordulnak külföldiek, közülük azonban nem kirívóan magas a magyarok aránya. „Nagyon sok magyarországi vendég vásárol nálunk, jelenlétük azonban ebben az időszakban többnyire annak köszönhető, hogy sokan Romániában töltik a nyári szabdságukat vagy éppen a rokonlátogatást” – mondja a kereskedelmi forgalomra jó rálátással bíró középvezető. Megjegyzi, ebben az időszakban már csak azért is különösen nehéz felmérni a vevőkört, mivel a Nyugat-Európában – elsősorban Olasz- és Spanyolországban – dolgozó román vendégmunkások többsége is most tér haza egy-két hétre, és az ő alkalmi bevásárlásai alapján sem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Tény ugyanakkor, hogy a multinacionális cégek sem bízzák a véletlenre: az egyik áruházlánc az elmúlt hetekben kelet-magyarországi megyékben terjesztett szórólapokon népszerűsítette az áfacsökkentés nyomán leszállított árakat, ennek keretében pedig természetesen romániai bevásárlóközpontjai kínálatát.
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
szóljon hozzá!