Kételkednek a gazdasági és pénzügyi elemzők abban, hogy a Ponta-kormány teljesítené a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt készenlétihitel-megállapodáshoz szükséges szándéknyilatkozatban vállalat strukturális reformokat, illetve az elvárt magánosításokat, főként olyan körülmények között, hogy jövőre választási év lesz.
2013. augusztus 08., 15:372013. augusztus 08., 15:37
Amint arról korábban beszámoltunk, a román hatóságok egy újabb, ezúttal 4 milliárd eurós készenléti hitelről állapodtak meg a nemzetközi hitelezők – IMF, Európai Bizottság, Világbak – képviselőivel.
A Ziarul Financiar által megszólaltatott szakértők szerint a román hatóságok az eddig beválthoz hasonlóan fognak a jövőben is eljárni, azaz „úgy mondjuk, ahogy ők, úgy csináljuk, ahogy mi\". Hiszen a most kidolgozott szándéknyilatkozatba tulajdonképpen átemeltek sok olyan elvárást, amelyek teljesítését a korábbi szerződések alkalmával vállalata a román kormány, azonban azóta sem teljesítette. Ilyen egyebek mellett az egészségügyi reform, az állami tulajdonban levő vállalatok magánosítása vagy átszervezés nyomán jövedelmezővé tétele vagy éppen a közlekedés reformja.
Szkeptikusan nyilatkozott a feltételek teljesítéséről Dragoş Cabat gazdasági elemző, aki kétli, hogy a bukaresti illetékesek betartanák adott szavukat, hiszen eddig sem tették ezt. Szerinte ugyan az még előfordulhat, hogy a látszat kedvéért hozzálátnak egy-egy projekthez. Az elemző ugyanakkor arra is rámutatott, hogy miközben mostanig az IMF elég flexibilisen viszonyult a teljesítéskehez, nem kizárt, hogy ezúttal drasztikusabb lesz a számonkérés.
Nem bízik az ígéretek teljesítésében Aurelian Dochia gazdasági elemző sem. „Nem nagyon lehet bízni abban, hogy ezúttal véghezviszik a strukturális reformokat. 2014 választási év, ami igen sokat fog nyomni a latban, ám negatív előjellel. Amennyiben politikai szempontból az intézkedések nem bizonyulnak hasznosnak, kétség nem fér ahhoz, hogy újra elodázzák azokat\" – fogalmazott a szakember. Dochia azonban nem is bízik abban, hogy az IMF a mostani vállalások kapcsán a korábban tapasztaltnál keményebben lépne fel.
„Azt remélem, szeretném, hogy ezúttal megvalósulnak az előző szándéknyilatkozatokban vállaltak, főként a strukturális reformok\" – jelentette ki eközben Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki szintén akadálynak látja a folyamatban azt, hogy jövőre államelnöki és európai parlamenti választások is lesznek. „Haladnunk kellene a strukturális reformokkal az olyan veszteséges ágazatokban, mint az állami vállalatok, az egészségügyi rendszer, valamint az adóhatóság átszervezése. Ahhoz, hogy gazdasági növekedést regisztrálj, két hozzávalóra van szükséged: európai uniós forrásokra és strukturális reformokra\" – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
szóljon hozzá!