Kételkednek a gazdasági és pénzügyi elemzők abban, hogy a Ponta-kormány teljesítené a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt készenlétihitel-megállapodáshoz szükséges szándéknyilatkozatban vállalat strukturális reformokat, illetve az elvárt magánosításokat, főként olyan körülmények között, hogy jövőre választási év lesz.
2013. augusztus 08., 15:372013. augusztus 08., 15:37
Amint arról korábban beszámoltunk, a román hatóságok egy újabb, ezúttal 4 milliárd eurós készenléti hitelről állapodtak meg a nemzetközi hitelezők – IMF, Európai Bizottság, Világbak – képviselőivel.
A Ziarul Financiar által megszólaltatott szakértők szerint a román hatóságok az eddig beválthoz hasonlóan fognak a jövőben is eljárni, azaz „úgy mondjuk, ahogy ők, úgy csináljuk, ahogy mi\". Hiszen a most kidolgozott szándéknyilatkozatba tulajdonképpen átemeltek sok olyan elvárást, amelyek teljesítését a korábbi szerződések alkalmával vállalata a román kormány, azonban azóta sem teljesítette. Ilyen egyebek mellett az egészségügyi reform, az állami tulajdonban levő vállalatok magánosítása vagy átszervezés nyomán jövedelmezővé tétele vagy éppen a közlekedés reformja.
Szkeptikusan nyilatkozott a feltételek teljesítéséről Dragoş Cabat gazdasági elemző, aki kétli, hogy a bukaresti illetékesek betartanák adott szavukat, hiszen eddig sem tették ezt. Szerinte ugyan az még előfordulhat, hogy a látszat kedvéért hozzálátnak egy-egy projekthez. Az elemző ugyanakkor arra is rámutatott, hogy miközben mostanig az IMF elég flexibilisen viszonyult a teljesítéskehez, nem kizárt, hogy ezúttal drasztikusabb lesz a számonkérés.
Nem bízik az ígéretek teljesítésében Aurelian Dochia gazdasági elemző sem. „Nem nagyon lehet bízni abban, hogy ezúttal véghezviszik a strukturális reformokat. 2014 választási év, ami igen sokat fog nyomni a latban, ám negatív előjellel. Amennyiben politikai szempontból az intézkedések nem bizonyulnak hasznosnak, kétség nem fér ahhoz, hogy újra elodázzák azokat\" – fogalmazott a szakember. Dochia azonban nem is bízik abban, hogy az IMF a mostani vállalások kapcsán a korábban tapasztaltnál keményebben lépne fel.
„Azt remélem, szeretném, hogy ezúttal megvalósulnak az előző szándéknyilatkozatokban vállaltak, főként a strukturális reformok\" – jelentette ki eközben Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki szintén akadálynak látja a folyamatban azt, hogy jövőre államelnöki és európai parlamenti választások is lesznek. „Haladnunk kellene a strukturális reformokkal az olyan veszteséges ágazatokban, mint az állami vállalatok, az egészségügyi rendszer, valamint az adóhatóság átszervezése. Ahhoz, hogy gazdasági növekedést regisztrálj, két hozzávalóra van szükséged: európai uniós forrásokra és strukturális reformokra\" – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!