Kételkednek a gazdasági és pénzügyi elemzők abban, hogy a Ponta-kormány teljesítené a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt készenlétihitel-megállapodáshoz szükséges szándéknyilatkozatban vállalat strukturális reformokat, illetve az elvárt magánosításokat, főként olyan körülmények között, hogy jövőre választási év lesz.
2013. augusztus 08., 15:372013. augusztus 08., 15:37
Amint arról korábban beszámoltunk, a román hatóságok egy újabb, ezúttal 4 milliárd eurós készenléti hitelről állapodtak meg a nemzetközi hitelezők – IMF, Európai Bizottság, Világbak – képviselőivel.
A Ziarul Financiar által megszólaltatott szakértők szerint a román hatóságok az eddig beválthoz hasonlóan fognak a jövőben is eljárni, azaz „úgy mondjuk, ahogy ők, úgy csináljuk, ahogy mi\". Hiszen a most kidolgozott szándéknyilatkozatba tulajdonképpen átemeltek sok olyan elvárást, amelyek teljesítését a korábbi szerződések alkalmával vállalata a román kormány, azonban azóta sem teljesítette. Ilyen egyebek mellett az egészségügyi reform, az állami tulajdonban levő vállalatok magánosítása vagy átszervezés nyomán jövedelmezővé tétele vagy éppen a közlekedés reformja.
Szkeptikusan nyilatkozott a feltételek teljesítéséről Dragoş Cabat gazdasági elemző, aki kétli, hogy a bukaresti illetékesek betartanák adott szavukat, hiszen eddig sem tették ezt. Szerinte ugyan az még előfordulhat, hogy a látszat kedvéért hozzálátnak egy-egy projekthez. Az elemző ugyanakkor arra is rámutatott, hogy miközben mostanig az IMF elég flexibilisen viszonyult a teljesítéskehez, nem kizárt, hogy ezúttal drasztikusabb lesz a számonkérés.
Nem bízik az ígéretek teljesítésében Aurelian Dochia gazdasági elemző sem. „Nem nagyon lehet bízni abban, hogy ezúttal véghezviszik a strukturális reformokat. 2014 választási év, ami igen sokat fog nyomni a latban, ám negatív előjellel. Amennyiben politikai szempontból az intézkedések nem bizonyulnak hasznosnak, kétség nem fér ahhoz, hogy újra elodázzák azokat\" – fogalmazott a szakember. Dochia azonban nem is bízik abban, hogy az IMF a mostani vállalások kapcsán a korábban tapasztaltnál keményebben lépne fel.
„Azt remélem, szeretném, hogy ezúttal megvalósulnak az előző szándéknyilatkozatokban vállaltak, főként a strukturális reformok\" – jelentette ki eközben Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki szintén akadálynak látja a folyamatban azt, hogy jövőre államelnöki és európai parlamenti választások is lesznek. „Haladnunk kellene a strukturális reformokkal az olyan veszteséges ágazatokban, mint az állami vállalatok, az egészségügyi rendszer, valamint az adóhatóság átszervezése. Ahhoz, hogy gazdasági növekedést regisztrálj, két hozzávalóra van szükséged: európai uniós forrásokra és strukturális reformokra\" – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!