
Az úszómedencékre és a magánparkolókra is adót vetne ki a pénzügyminisztérium jövő évtől, az illetéket az infláció mértékéhez viszonyítva határoznák meg.
2013. október 31., 17:542013. október 31., 17:54
A kormány jelentős bevételt remél az új adóból, gazdasági szakértők szerint azonban az államkassza jövedelme csekély mértékben fog növekedni, a kabinetnek pedig nem kellene „tűzoltásszerű” intézkedéseket végrehajtania, az állami hozzájárulások növelése és bővítése ugyanis hosszú távon nem jelent megoldást. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter a Gândul.ro hírportálnak elmondta: az új adókra azért van szükség, mert a jövő évi költségvetés „kezdetleges forgatókönyvében” a bevétel nem fedezi a kiadásokat, ezért a „kormánynak be kell töltenie valamivel a hiány okozta űrt.” Voinea szerint az is elképzelhető, hogy ennek érdekében módosítják a luxusadó kiszámítási módszertanát: az illetéket jelenleg az Európai Központi Bank október elsejei árfolyamához igazítják, amely idén alacsonyabb volt, mint tavaly, így kisebb bevételt eredményezne 2014-ben az államkasszának. A kormány ehelyett szintén az infláció mértékét venné figyelembe a luxusadó esetében. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az úszómedencékre és parkolókra kivetett adót a jogi és magánszemélyeknek is be kellene fizetniük, az illeték ugyanakkor csak a tulajdonosokra vonatkozna, a helyi önkormányzattól parkolóhelyet bérlő sofőröknek például nem kellene az államkasszához is külön hozzájárulniuk. A medencedíj bevezetésének ötlete egyébként már tavaly ősszel felvetődött a kormányban.
Idén már többször emelték az adókat
A pénzügyi tárca ebben az évben már többször módosította, illetve emelte az illetékeket: januártól például 10 százalékkal drágult a villanyáram, a luxuscikkek jövedéki adóját pedig magasabb árfolyam alapján számolták ki, így drágult az alkohol, a dohánytermékek és a kávé. Áprilistól a cigaretta, a sör és az útlevél után, valamint a hidakon való átkelésnél fizetendő illeték növekedett, a kórházba beutalt betegek számára pedig bevezették a vizitdíjat. Szeptemberben újabb áremelések következtek: noha a kenyér, illetve több sütőipari termék általános forgalmi adója (áfa/TVA) 24-ről 9 százalékra csökkent, a kormány egyúttal luxusadót vetett ki több termékkategóriára, s mintegy harmadával megemelte a szeszesitalok jövedéki adóját. A kormány 3,4 milliárd lejes többletjövedelmet remélt az intézkedések nyomán, ehelyett azonban az állami költségvetés bevételei az év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten alakultak, ezért a kabinet ezen a héten költségvetés-kiigazítást kényszerült végrehajtani: több minisztériumtó jelentős összegeket vontak el, míg más tárcák pluszösszeget kaptak.
A kiszámíthatatlan adópolitika elijeszti a beruházókat
Pénzügyi szakértők szerint a többszöri illetékmódosítás helyett a kormánynak az adócsalás visszaszorítására kellene összpontosítania, elsősorban hatékony ellenőrző rendszert kellene kidolgoznia, a feketepiac elleni küzdelem ugyanis nagyrészt elméleti szinten marad. Mint rámutattak: ha az illetékes hatóságok tüzetes vizsgálatot tartanának, kiderülne, hogy egyes ágazatokban komoly gondok vannak az adóbevallás terén, míg más szektorokban a vállalkozók minden lépését figyelik. A szakemberek farra is elhívták a figyelmet, hogy a kabinet kiszámíthatatlan és bizonytalan adópolitikája elijeszti a beruházókat.
Victor Ponta miniszterelnök egyébként nemrég arról beszélt, hogy a kabinet 10 eurócenttel növelné az üzemanyagok jövedéki adóját, ezáltal plusz pénzeket lehetne előteremteni egyebek mellett az autópálya-építésre. Az Energyreport.ro portál becslése szerint az intézkedés nyomán – a jelenlegi, 4,43-as euró/lej árfolyam alapján – 55 banival, körülbelül 10 százalékkal drágulna a benzin és a gázolaj, az utakat és autópályákat felügyelő hatóság költségvetése pedig évente mintegy félmilliárd euróval bővülne, az államkassza pedig 120 millió euróval lenne gazdagabb. Az elképzeléssel nem mindenki ért egyet: a Román Nemzeti Bank (BNR) például azt kifogásolja, hogy az üzemanyag-drágítás negatívan befolyásolná az inflációt, hiszen az áremelés jelentősen kihat a termékek többségének értékére. Piaci források szerint tavaly a kiskereskedelemben 1,3 millió tonna benzint és 2,8 millió tonna gázolajt, összesen mintegy ötmilliárd liternyi üzemanyagot adtak el az országban. A Petrom csoport éves beszámolója szerint ugyanakkor a tavalyi eladások 2 százalékkal elmaradnak a megelőző év adataitól. Szakértők szerint az üzemanyag jövedéki adójának emelése tovább lassítaná az ágazat gazdasági növekedését.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!