
Az úszómedencékre és a magánparkolókra is adót vetne ki a pénzügyminisztérium jövő évtől, az illetéket az infláció mértékéhez viszonyítva határoznák meg.
2013. október 31., 17:542013. október 31., 17:54
A kormány jelentős bevételt remél az új adóból, gazdasági szakértők szerint azonban az államkassza jövedelme csekély mértékben fog növekedni, a kabinetnek pedig nem kellene „tűzoltásszerű” intézkedéseket végrehajtania, az állami hozzájárulások növelése és bővítése ugyanis hosszú távon nem jelent megoldást. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter a Gândul.ro hírportálnak elmondta: az új adókra azért van szükség, mert a jövő évi költségvetés „kezdetleges forgatókönyvében” a bevétel nem fedezi a kiadásokat, ezért a „kormánynak be kell töltenie valamivel a hiány okozta űrt.” Voinea szerint az is elképzelhető, hogy ennek érdekében módosítják a luxusadó kiszámítási módszertanát: az illetéket jelenleg az Európai Központi Bank október elsejei árfolyamához igazítják, amely idén alacsonyabb volt, mint tavaly, így kisebb bevételt eredményezne 2014-ben az államkasszának. A kormány ehelyett szintén az infláció mértékét venné figyelembe a luxusadó esetében. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az úszómedencékre és parkolókra kivetett adót a jogi és magánszemélyeknek is be kellene fizetniük, az illeték ugyanakkor csak a tulajdonosokra vonatkozna, a helyi önkormányzattól parkolóhelyet bérlő sofőröknek például nem kellene az államkasszához is külön hozzájárulniuk. A medencedíj bevezetésének ötlete egyébként már tavaly ősszel felvetődött a kormányban.
Idén már többször emelték az adókat
A pénzügyi tárca ebben az évben már többször módosította, illetve emelte az illetékeket: januártól például 10 százalékkal drágult a villanyáram, a luxuscikkek jövedéki adóját pedig magasabb árfolyam alapján számolták ki, így drágult az alkohol, a dohánytermékek és a kávé. Áprilistól a cigaretta, a sör és az útlevél után, valamint a hidakon való átkelésnél fizetendő illeték növekedett, a kórházba beutalt betegek számára pedig bevezették a vizitdíjat. Szeptemberben újabb áremelések következtek: noha a kenyér, illetve több sütőipari termék általános forgalmi adója (áfa/TVA) 24-ről 9 százalékra csökkent, a kormány egyúttal luxusadót vetett ki több termékkategóriára, s mintegy harmadával megemelte a szeszesitalok jövedéki adóját. A kormány 3,4 milliárd lejes többletjövedelmet remélt az intézkedések nyomán, ehelyett azonban az állami költségvetés bevételei az év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten alakultak, ezért a kabinet ezen a héten költségvetés-kiigazítást kényszerült végrehajtani: több minisztériumtó jelentős összegeket vontak el, míg más tárcák pluszösszeget kaptak.
A kiszámíthatatlan adópolitika elijeszti a beruházókat
Pénzügyi szakértők szerint a többszöri illetékmódosítás helyett a kormánynak az adócsalás visszaszorítására kellene összpontosítania, elsősorban hatékony ellenőrző rendszert kellene kidolgoznia, a feketepiac elleni küzdelem ugyanis nagyrészt elméleti szinten marad. Mint rámutattak: ha az illetékes hatóságok tüzetes vizsgálatot tartanának, kiderülne, hogy egyes ágazatokban komoly gondok vannak az adóbevallás terén, míg más szektorokban a vállalkozók minden lépését figyelik. A szakemberek farra is elhívták a figyelmet, hogy a kabinet kiszámíthatatlan és bizonytalan adópolitikája elijeszti a beruházókat.
Victor Ponta miniszterelnök egyébként nemrég arról beszélt, hogy a kabinet 10 eurócenttel növelné az üzemanyagok jövedéki adóját, ezáltal plusz pénzeket lehetne előteremteni egyebek mellett az autópálya-építésre. Az Energyreport.ro portál becslése szerint az intézkedés nyomán – a jelenlegi, 4,43-as euró/lej árfolyam alapján – 55 banival, körülbelül 10 százalékkal drágulna a benzin és a gázolaj, az utakat és autópályákat felügyelő hatóság költségvetése pedig évente mintegy félmilliárd euróval bővülne, az államkassza pedig 120 millió euróval lenne gazdagabb. Az elképzeléssel nem mindenki ért egyet: a Román Nemzeti Bank (BNR) például azt kifogásolja, hogy az üzemanyag-drágítás negatívan befolyásolná az inflációt, hiszen az áremelés jelentősen kihat a termékek többségének értékére. Piaci források szerint tavaly a kiskereskedelemben 1,3 millió tonna benzint és 2,8 millió tonna gázolajt, összesen mintegy ötmilliárd liternyi üzemanyagot adtak el az országban. A Petrom csoport éves beszámolója szerint ugyanakkor a tavalyi eladások 2 százalékkal elmaradnak a megelőző év adataitól. Szakértők szerint az üzemanyag jövedéki adójának emelése tovább lassítaná az ágazat gazdasági növekedését.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!