
Az úszómedencékre és a magánparkolókra is adót vetne ki a pénzügyminisztérium jövő évtől, az illetéket az infláció mértékéhez viszonyítva határoznák meg.
2013. október 31., 17:542013. október 31., 17:54
A kormány jelentős bevételt remél az új adóból, gazdasági szakértők szerint azonban az államkassza jövedelme csekély mértékben fog növekedni, a kabinetnek pedig nem kellene „tűzoltásszerű” intézkedéseket végrehajtania, az állami hozzájárulások növelése és bővítése ugyanis hosszú távon nem jelent megoldást. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter a Gândul.ro hírportálnak elmondta: az új adókra azért van szükség, mert a jövő évi költségvetés „kezdetleges forgatókönyvében” a bevétel nem fedezi a kiadásokat, ezért a „kormánynak be kell töltenie valamivel a hiány okozta űrt.” Voinea szerint az is elképzelhető, hogy ennek érdekében módosítják a luxusadó kiszámítási módszertanát: az illetéket jelenleg az Európai Központi Bank október elsejei árfolyamához igazítják, amely idén alacsonyabb volt, mint tavaly, így kisebb bevételt eredményezne 2014-ben az államkasszának. A kormány ehelyett szintén az infláció mértékét venné figyelembe a luxusadó esetében. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az úszómedencékre és parkolókra kivetett adót a jogi és magánszemélyeknek is be kellene fizetniük, az illeték ugyanakkor csak a tulajdonosokra vonatkozna, a helyi önkormányzattól parkolóhelyet bérlő sofőröknek például nem kellene az államkasszához is külön hozzájárulniuk. A medencedíj bevezetésének ötlete egyébként már tavaly ősszel felvetődött a kormányban.
Idén már többször emelték az adókat
A pénzügyi tárca ebben az évben már többször módosította, illetve emelte az illetékeket: januártól például 10 százalékkal drágult a villanyáram, a luxuscikkek jövedéki adóját pedig magasabb árfolyam alapján számolták ki, így drágult az alkohol, a dohánytermékek és a kávé. Áprilistól a cigaretta, a sör és az útlevél után, valamint a hidakon való átkelésnél fizetendő illeték növekedett, a kórházba beutalt betegek számára pedig bevezették a vizitdíjat. Szeptemberben újabb áremelések következtek: noha a kenyér, illetve több sütőipari termék általános forgalmi adója (áfa/TVA) 24-ről 9 százalékra csökkent, a kormány egyúttal luxusadót vetett ki több termékkategóriára, s mintegy harmadával megemelte a szeszesitalok jövedéki adóját. A kormány 3,4 milliárd lejes többletjövedelmet remélt az intézkedések nyomán, ehelyett azonban az állami költségvetés bevételei az év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten alakultak, ezért a kabinet ezen a héten költségvetés-kiigazítást kényszerült végrehajtani: több minisztériumtó jelentős összegeket vontak el, míg más tárcák pluszösszeget kaptak.
A kiszámíthatatlan adópolitika elijeszti a beruházókat
Pénzügyi szakértők szerint a többszöri illetékmódosítás helyett a kormánynak az adócsalás visszaszorítására kellene összpontosítania, elsősorban hatékony ellenőrző rendszert kellene kidolgoznia, a feketepiac elleni küzdelem ugyanis nagyrészt elméleti szinten marad. Mint rámutattak: ha az illetékes hatóságok tüzetes vizsgálatot tartanának, kiderülne, hogy egyes ágazatokban komoly gondok vannak az adóbevallás terén, míg más szektorokban a vállalkozók minden lépését figyelik. A szakemberek farra is elhívták a figyelmet, hogy a kabinet kiszámíthatatlan és bizonytalan adópolitikája elijeszti a beruházókat.
Victor Ponta miniszterelnök egyébként nemrég arról beszélt, hogy a kabinet 10 eurócenttel növelné az üzemanyagok jövedéki adóját, ezáltal plusz pénzeket lehetne előteremteni egyebek mellett az autópálya-építésre. Az Energyreport.ro portál becslése szerint az intézkedés nyomán – a jelenlegi, 4,43-as euró/lej árfolyam alapján – 55 banival, körülbelül 10 százalékkal drágulna a benzin és a gázolaj, az utakat és autópályákat felügyelő hatóság költségvetése pedig évente mintegy félmilliárd euróval bővülne, az államkassza pedig 120 millió euróval lenne gazdagabb. Az elképzeléssel nem mindenki ért egyet: a Román Nemzeti Bank (BNR) például azt kifogásolja, hogy az üzemanyag-drágítás negatívan befolyásolná az inflációt, hiszen az áremelés jelentősen kihat a termékek többségének értékére. Piaci források szerint tavaly a kiskereskedelemben 1,3 millió tonna benzint és 2,8 millió tonna gázolajt, összesen mintegy ötmilliárd liternyi üzemanyagot adtak el az országban. A Petrom csoport éves beszámolója szerint ugyanakkor a tavalyi eladások 2 százalékkal elmaradnak a megelőző év adataitól. Szakértők szerint az üzemanyag jövedéki adójának emelése tovább lassítaná az ágazat gazdasági növekedését.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!