Kéz a kézben. A készpénz megmarad, de digitális formában is elérhető lesz az uniós tervek szerint
Fotó: Pixabay.com
Miközben Románia már arról is lemondott, hogy újabb hivatalos céldátumot vállaljon a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, az Európai Központi Bank elkezdi az előkészületeket a digitális euró bevezetésére. Az egyelőre 20 tagállamot érintő újítás biztonságosabb és gyorsabb pénzügyi tranzakciókat tenne lehetővé ingyen, garantált értéken, internetes kapcsolat nélkül is. Bár az összeesküvés-elméleteket gyártók azt hangoztatják, a „bankárok által irányított világ” el akarja tüntetni a készpénzt, hogy még többet tudjanak meg rólunk, az illetékesek teljes adatvédelmet, anonimitást ígérnek. Érdekesség, hogy Romániában – ahol amúgy szintén létezik egy digitális lej projekt – éppen a készpénzfizetéses „anonimitás” leple alatt véghez vitt adócsalások visszaszorítását tervezik.
2023. október 24., 19:132023. október 24., 19:13
Az Európai Központi Bank (EKB) a minap bejelentette, hogy az előzetes vizsgálatok eredményei alapján továbblép a digitális euró bevezetéséről szóló tervek megvalósítási folyamatában: november elsején kezdetét veszi az a kétéves előkészítési időszak, amely során véglegesítik a szabályokat. Az EKB először 2020-ban vetette fel hivatalos formában az euróban denominált digitális központi banki fizetőeszköz, azaz a digitális euró kibocsátásának lehetőségeit – olvasható az Európai Tanács honlapján.
Az EKB 2021 júliusában elindította a digitális euró projektjének vizsgálati szakaszát. A cél annak elemzése volt, hogy a digitális euró hogyan kínálhatna kényelmes és egyúttal kockázatmentes szuverén fizetőeszközt, amelyet az EKB bocsát ki, és amellyel a polgárok az euróövezeten belül bárhol fizethetnek.
Több EKB-jelentés ismeretében az Európai Bizottság 2023. június 28-án jogalkotási javaslatot terjesztett elő a digitális euróról, valamint az euróbankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszköz jellegéről. A digitális euró projektjének vizsgálati szakasza idén októberben zárult. Az EKB Kormányzótanácsa az eredmények ismeretében arról döntött, hogy továbblép a digitális euró előkészítési és kísérleti szakaszába – amelynek megkezdése nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is valósul a digitális euró bevezetése. Az EKB csak azt követően döntene erről, hogy az Európai Tanács és a Parlament elfogadta a szükséges jogszabályi keretet.
Mit is jelent a digitális euró?
A digitális euró fogalmának megértéséhez különbséget kell tenni a monetáris bázis és a magánpénz között – tájékoztat az Európai Tanács honlapja. A monetáris bázis leginkább kézzelfogható formái a készpénzfizetésre használt bankjegyek és érmék. A monetáris bázis – mivel valamely központi bank bocsátja ki – egy ország (vagy tagállamok uniója vagy ennek egy része, például az euróövezet) monetáris szuverenitását fejezi ki, ezért közjó, amelyet „közpénznek” is neveznek. A magánpénzt viszont a kereskedelmi bankok teremtik. Ezért gyakran „kereskedelmi banki pénznek” is nevezik. Ebbe a kategóriába tartoznak a lakossági ügyfelek vagy vállalatok bankbetétjei, illetve a bankok által nyújtott hitelek. A magánpénz átutalása magában foglalja a hitelkártyával, illetve az online szolgáltatásokon keresztül történő fizetést is. Ebben a hibrid rendszerben a magánpénz közpénzzé változtatható, és fordítva. A digitális euró a készpénz mellett a lakossági felhasználásra szánt monetáris bázis digitális formája lenne. Mivel közpénz lenne, az Európai Központi Bank vállalna rá garanciát.
Az ötletgazdák viszont nagyon lelkesek: számításaik szerint öt év múlva már digitális euróval is fizethetnének a közös valutát használó országok polgárai.
Fotó: Pixabay.com
A bankjegyekhez és az érmékhez hasonlóan a digitális euró is közjó lenne, tehát az euróövezetben mindenki ingyenesen fizethetne vele. Át is utalhatnak összeget díjmentesen, országhatárokon kívülre is. Bárki, bármikor, az eurózóna bármely pontjáról-pontjára.
A tervek összhangban vannak a világszerte előretörő digitalizációs folyamatokkal; fizetés tekintetében immár az euróövezeti fogyasztók több mint fele, 55 százaléka részesíti előnyben az elektronikus ellenérték-rendezést. A digitális tárcában tartható eurók összegét eleinte minden bizonnyal korlátozni fogják, 3000 eurós felső határ fogalmazódott meg, tehát nagy tranzakciókat kezdetben nem engedélyeznek. Maga a digitális tárca olyan lesz, mint a ma is használatos elektronikus fizetési módok vagy bankszámlák, annyi különbséggel, hogy ezt nem magáncégek, hanem az EKB működteti, garantálja. Éppen emiatt nem lehet a kriptovalutákhoz sem hasonlítani.
A digitális euró bevezetésének terve a koronavírus-járvány alatt kapott nagy lendületet, amikor – a bezártság következtében – jelentősen megugrott az online ügyletek száma. Bár egyesek a készpénz jövőbeli kiváltójaként képzelték el, az elmúlt években az illetékesek folyamatosan cáfolták, hogy a közép- vagy hosszú távú terv a készpénz teljes kivonása, megszüntetése lenne.
– szerepel az eurócsoport állásfoglalásában. Egyébként a fentebb említett előnyök mellett az EKB globális tényezőként is megerősítené pozícióit az újítással: elképzelései szerint a digitális euró versenyt teremt majd az amerikai hitelkártya-társaságok által uralt fizetési piacon. Ugyanakkor le sem szeretne maradni, hiszen a világ más nagy központi bankjai is hasonló fizetőeszköz bevezetésén dolgoznak.
Az ötletnek természetesen ellenzői is vannak. Egyes banki képviselők attól tartanak, hogy csökkenhet a kereskedelmi pénzintézetek hagyományos ügyfeleinek, illetve azok betétjeinek száma. De azt is felvetették, hogy válság esetén könnyebben „megrohamoznák” a bankokat digitális útvonalon.
Az EKB képviselői erre reagálva hangsúlyozták: „soha” nem fognak hozzáférést biztosítani a felhasználók személyes adataihoz, a legmagasabb szintű adatvédelmi előírásoknak megfelelve nem is tárolnák őket. Az adatvédelmi normák tekintetében, offline fizetés esetén ez nagyban hasonló lesz a készpénz használatához – ígérik. Ahogyan azt is, hogy a tranzakcióknak sem marad nyilvános nyoma, legalábbis a kisebb, nem gyanús ügyleteknek.
Fotó: Pixabay.com
A „bankáruralom”, a mindent megfigyelni akaró „Nagy Testvér” ellen harcolóknak azonban meggyőződésük, hogy a digitális euró nem a polgárok, hanem kizárólag a globális hatalomra törők érdekeit szolgálják, akik újabb fegyvert kapnak kezükbe, mellyel kedvük szerint irányíthatják-zsarolhatják-sanyargathatják a népet.
Mint ismeretes, Románia nagyon távol áll attól, hogy csatlakozzon a közös fizetőeszközt használó tagállamokhoz. Bár Bukarest eleinte nagyon akarta – korábban hivatalos vállalásként 2019-es, majd 2024-es céldátumot is kitűzött –, nagyon keveset tett azért, hogy meg is feleljen az elvárásoknak.
Az euróövezet
Az euró jelenleg 20 uniós tagállam pénzneme, amelyet majdnem 347 millió ember használ (a 2021-es népességi adatok szerint). Az euróövezethez legutóbb Horvátország csatlakozott, ahol a közös valutát 2023. január 1-jén vezették be. Az eurót – először csak elszámolási pénznemként – 1999. január 1-jén vezette be 11 tagállam. Az euróbankjegyek és -érmék 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. Az euróérmék előlapja közös, hátlapjuk pedig országonként eltérő és a kibocsátó országra utal. Az euróövezet tagországai: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Emellett a nem uniós tagország Vatikán, Andorra, San Marino és Monaco is eurót használ.
Az euróövezeti csatlakozás feltétele az úgynevezett konvergenciakritériumoknak való megfelelés: ezek jelentenek garanciát arra, hogy az érintett tagállamok készen állnak az euró bevezetésére, és csatlakozásuk sem saját magukra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni. A gazdasági és jogi feltételek közül előbbiek esetében négy területen fogalmaznak meg elvárásokat – árstabilitás (infláció), rendezett és fenntartható államháztartás, árfolyam-stabilitás, hosszú lejáratú kamatlábak –, Románia pedig egyik gazdasági konvergenciakritériumnak sem felelt meg, még a jelenlegi évtized elején sem. Amikor egyébként
Az ország jelenleg legfőképpen a rendezett államháztartás terén áll pocsékul, hiszen óriási költségvetési hiánnyal küzd, ami számos népszerűtlen intézkedésre kényszeríti a jelenlegi kormányt. Az egyik legfőbb deficitcsökkentő megoldás a hatékonyabb adóbehajtás. Románia uniós sereghajtó az adóbevételek terén, amelyek csupán a bruttó hazai termék (GDP) 27 százalékát tették ki 2022-ben – szemben a bolgár 31, a magyar, lengyel, cseh 34-35-százalékkal.
Fotó: Pixabay.com
Az adócsalás elleni küzdelem jegyében a román kormány éppen most próbálja minél jobban visszaszorítani a készpénzes tranzakciókat: 5000 lejben maximálná a bankjegyekkel kifizethető összeget. Azonban a szélsőséges pártok azonnal meglovagolták az ötletet, mondván: el akarják törölni a készpénzt, „el akarják lopni a néptől”. Marcel Ciolacu kormányfő természetesen cáfolta mindezt, hangsúlyozva: a lekövethető banki tranzakciók „kifehérítik” a gazdaság számos területét.
Ugyanis elmondása szerint uniós szinten Romániában a legmagasabb az adóelkerülés, amely a GDP 10 százalékát teszi ki, és összesen 160 milliárd lejre rúg. „Ha ennek a 160 milliárdnak legalább 10 százaléka, azaz a GDP 1 százaléka – 16 milliárd – az államkasszába folyna, már nyugodtan aludnék” – szögezte le a miniszterelnök.
ezáltal pedig több adót lehessen behajtani. Amivel csökkenteni lehet a költségvetési hiányt. Ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia – régóta dédelgetetett álma megvalósulásaként – csatlakozzon az euróövezethez. Ahol viszont majd azt kell lehetővé tegye, hogy ismét nyomtalanul válthasson gazdát a pénz.
Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának tagja a minap egy konferencián közölte, kísérleti projektről van szó, egyelőre a műszaki, biztonsági, jogi aspektusokat tanulmányozzák, még hosszú az út az esetleges bevezetéséig.
„Leginkább az új technológia megértésére összpontosítunk. Létrehoztunk egy új irodát, amely ezt vizsgálja. A világ változik, fontos, hogy tudjuk, mi történik, melyek a digitális pénznem előnyei és hátrányai” – magyarázta Bálint Csaba. Aki szintén hangsúlyozta, hogy nem a készpénz lecserélése, eltüntetése a cél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!