Az RMDSZ az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának megépítésére vonatkozó ütemterv felülvizsgálását kéri – derül ki Cseke Attila Bihar megyei parlamenti képviselő hétfői sajtóközleményéből.
2015. május 11., 19:402015. május 11., 19:40
Mint a honatya az érvelésben emlékeztet, a közlekedési minisztérium május 6-án elküldte az Európai Bizottságnak Románia általános közlekedésfejlesztési stratégiáját (master plan), amelyben két időszakot jelöltek ki az infrastrukturális projektek végrehajtására, mégpedig 2014 és 2020, valamint 2020 és 2027 között.
Ez a terv ismerteti az észak-erdélyi autópálya 3C jelzésű, a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának folytatását is, amelyet a terv szerint 2017-ben kezdenének meg, és 2019-ben fejeznének be. Ezek az új adatok azonban azután jelentek meg, hogy áprilisban az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) bejelentette a 64 kilométeres szakaszra kiírt pályázat nyertesét 24 hónapos kivitelezési határidővel. „Ki érti már ezt?\" – teszi fel a kérdést Cseke Attila.
„Amikor 2014 márciusában felvetődött az RMDSZ kormányra lépése, akkor az egyik feltételünk, amely bekerült a koalíciós megállapodásba is, az volt, hogy újraindítsuk a 3C jelzésű szakasz munkálatait. Ez adminisztratív szempontból megtörtént ugyan, de most arra van szükség, hogy a kivitelezés a kijelölt határidő alatt megvalósuljon, és 2017-ben át lehessen adni a forgalomnak, nem pedig 2019-ben, ahogy a Brüszszelbe eljutatott stratégiában szerepel.\" – fogalmazott Cseke Attila, aki egyúttal bejelentette, interpellációban fordul Ioan Rus közlekedési miniszterhez, amelyben kérni fogja a sztrádaszakasz kivitelezési határidejének azonnali felülvizsgálatát.
Felgyorsíttatná az építkezést az Erdélyi Magyar Néppárt is
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felszólítja a kormányt, hogy ne a túlközpontosított államigazgatási elvek mentén, a bukaresti kényelmi érdekeket szem előtt tartva fejlesszék Románia út- és vasúthálózatát, és a rendszerváltozás után 25 évvel végre megalapozott, szakmai, az ország gazdasági fellendülését szolgáló fejlesztési koncepciót dolgozzanak ki – derül ki a Zatykó Gyula alelnök által aláírt hétfői néppárti közleményből.
A partiumi politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy az elvesztegetett évek eredményeként legjobb esetben is csak 2020–2023 között lehet megnyitni a Konstanca–Bukarest–Nagyszeben–Nagylak-autópálya-szakaszt, nem beszélve az erdélyi autópálya-hálózatról, amelynek megvalósulása napról napra kétségesebbnek tűnik.
Zatykó egyúttal emlékeztetett, 2014 decemberében egy, a gazdaságélénkítést elősegítő javaslatot juttattak el az akkor frissen megválasztott Klaus Johannis államelnökhöz, amiben többek között az autópálya-építés ütemének felgyorsítását és a vasúti közlekedés korszerűsítését is kérték.
„Az átrendeződő gazdasági világtermelésben Románia sokkal nagyobb tranzitszerepet kaphatna, de jelenlegi infrastrukturális lemaradásai miatt képtelen kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. A közép- és hosszú távú közlekedésfejlesztési tervben nincs jele annak, hogy a döntéshozók foglalkoznának a gazdaságot pozitívan érintő fejlesztési lehetőségekkel\" – fogalmaz a néppárt alelnöke, leszögezve, pártja aggódva figyeli „a kormány bénultságát\", hiszen „a világ gazdasága átalakulásban van, a kínálkozó lehetőségeket pedig vétek elmulasztani, hisz minden elszalasztott lehetőségnek a lakosság látja kárát\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!