
2013. január 14., 20:062013. január 14., 20:06
Minderről Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter nyilatkozott a Realitatea hírcsatornának. Mint részletezte, összesen hatmillió nyugdíjas kap ezentúl 4 százalékkal nagyobb nyugdíjt, közöttük 1,2 millió mezőgazdasági nyugdíjas.
Az intézkedés révén a költségvetés kiadásai 3 milliárd euróval, azaz 13 milliárd lejjel nőnek a tavalyi szinthez képest, éppen ezért Voinea azt mondja, hogy ez már nem egy megszorító büdzsé, hanem egy fejlesztési költségvetés. Meglátásában ezt a 3 milliárd eurót kiegyensúlyozottan juttatják majd be a gazdaság vérkeringésébe, fogyasztásra és beruházásra egyaránt, a deficit csökkentésére irányuló lépések közben folytatódni fognak.
„Elsősorban nem azért csökkentjük a deficitet, mert azt mondja az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy a fiskális egyezmény, hanem mert amilyen mértékben csökken a költségvetési hiány, úgy áll több pénz a bankok rendelkezésére, hogy finanszírozhassák ebből a magánszektort, mivel az államnak nem kell már akkora összegeket felvennie hitelként a bankoktól a deficit finanszírozására” – fejtette ki a tárca nélküli miniszter.
Voinea ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2007 óta ez lesz az első olyan év, amikor úgy bővülnek a költségvetési kiadások, hogy ezzel egy időben nem nő a deficit. A miniszter szerint ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy az előző években a kormány próbálta visszaszorítani a költségvetési hiányt, ami csak a tavalyi, egyébként választási évben 2,5 milliárd euróval csökkent. „Ez a tény pedig meglátszik a nemzetközi színtéren is, hiszen Románia olcsóbban jut most hitelhez, mint néhány hónappal ezelőtt” – fogalmazott Liviu Voinea.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.