
Szalag helyett egy, az adóhatóság szerverére kapcsolt elektronikus naplóval látják majd el a romániai pénztárgépeket, az adófizető polgárok pedig online adólottón vehetnek részt – számolt be a kormány terveiről Ioana Petrescu pénzügyminiszter.
2014. december 04., 19:422014. december 04., 19:42
A tárcavezető elmondta, az intézkedéseket nem vezetik be azonnal, a boltosoknak várhatóan akár másfél év is a rendelkezésére áll az új kasszagépek beszerzésére. A pénzügyminisztérium korábbi bejelentései szerint viszont a folyamatnak már lassan véget is kellett volna érnie.
Dan Manolescu államtitkár ugyanis egy január végén megrendezett adóügyi konferencián reményét fejezte ki, hogy egy-két hónapon belül megjelenik a rendelet, amelynek értelmében az idei év folyamán valamennyi cégnek elektronikus pénztárgépet kell beszereznie, miután Románia egyike azon kevés országoknak, ha nem éppen az utolsó, amelyben még papíralapú eszközök vannak használatban.
Daniel Chiţoiu expénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint március végéig a legnagyobb adófizetőknek, a nagyvállalatoknak, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak már kötelező módon elektronikus pénztárgéppel kellett volna rendelkezniük.
Egy, a PricewaterhouseCoopers által végzett elemzés szerint egyébként az e-pénztárgépek bevezetése, valamint a készpénzfizetések korlátozása mintegy 10 százalékkal szoríthatná vissza a szürkegazdaságot az elkövetkező hét év során, vagyis mintegy 14 milliárd euró értékű adócsalást fékezne meg.
Első intézkedésként a kormány a pénztárgépek cseréjét helyezi kilátásba. Mint Ioana Petrescu elmondta, első körben a nagyobb cégek térnének át az elektronikus rendszerre, a kis- és közepes vállalkozások számára nagyobb átmeneti időt biztosítanának, ami akár a másfél évet is elérné a rendelkezés hatályba lépése után.
A Krónika által korábban megszólaltatott üzletemberek egyébként nem tekintik hatékony adócsalás-ellenes fellépésnek az elektronikus pénztárgépeket. Volt, aki ehelyett azt javasolta, hogy inkább be kellene kamerázni a pénztárakat, mivel mindegy, hogy hagyományos vagy korszerű eszközbe nem vezeti be az eladott terméket a pénztáros, más szerint jelenleg Románia internetlefedettsége egyelőre nem is teszi lehetővé ezt az újítást.
Hasonlóképpen az adócsalás elleni küzdelem jegyében készülnek bevezetni az online adólottót. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint havi sorsolás lenne a pénztárblokkokon szereplő adatok alapján azok között, akik ezeket bevezetnék, egy a Román Lottótársaság által kezelt adatbázisba. A vonatkozó tervezet értelmében a havi sorsolásokon 160 díjat osztanának ki, 20-20-at az Országos Adóhatóság (ANAF) valamenynyi területi kirendeltségének hatáskörében. A díjak értéke egyenként 1200 lej lenne.
A harmadik intézkedés az adóhatóság és a bankok közötti azonnali információcsere lenne, a szakemberek szerint ugyanis ez is nagymértékben hozzájárulna az adócsalás visszaszorításához. Jelenleg a bankoknak csak a hatóság kérésére kell adatokat kiadni, a módosítással azt szeretnék elérni, ha bizonyos időközönként a pénzintézetek valamennyi adatot az ANAF rendelkezésére bocsátanának.
A készpénz az úr
Az elmúlt öt évben a Romániában forgalomban levő készpénz a bruttó hazai termék (GDP) 60 százalékának felelt meg – ez hatszorosa az eurózóna országaiban regisztrált szintnek, miközben bankkártyával a lebonyolított tranzakciók a GDP alig 4,4 százalékára rúgtak, ami viszont háromszor alacsonyabb az európai uniós átlagnál – derül ki a PricewaterhouseCoopersnak az elektronikus kifizetések gazdaságra gyakorolt hatását vizsgáló elemzéséből. A szerzők szerint az e-tranzakciók alacsony száma egyenesen arányos a szürkegazdaság nagyságával, ami Romániában eléri a GDP 28,4 százalékát, uniós szinten csak Bulgáriában magasabb ez az érték.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!