
Érdemes betérni. Ingyenesen újra bejegyzik a törölt egyéni vállalkozásokat
Fotó: Mihály Csaba
A korábbi névvel és adószámmal újra bejegyzi a cégbíróság azokat a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyeket és egyéni vállalkozásokat, amelyeket a tevékenységi körük egyszerűsítésének elmulasztása miatt töröltek a nyilvántartásból.
2019. április 15., 08:252019. április 15., 08:25
2019. április 15., 08:392019. április 15., 08:39
Országszerte több mint 27 ezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyt (PFA) töröltek a cégjegyzékből, mert a határidőig nem egyszerűsítették a tevékenységüket. Az adminisztratív tévedésért kirótt aránytalanul nagy büntetés ellehetetlenítette a tevékenységüket, veszélybe sodorva érvényes szerződéseiket. A visszás helyzetre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hívta fel a figyelmet, miután a kisvállalkozók jelezték, hogy
Az ügyet a székelyföldi politikusok – Antal Lóránt Hargita és Fejér László Ödön Kovászna megyei RMDSZ-es szenátorok – továbbították a hatóságok felé.
Antal Lóránt a Krónika megkeresésére elmondta, a szenátus gazdasági bizottsága egyeztetésre hívta a cégbíróság, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) és a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetőit.
Az a megoldás született, hogy a megszüntetett kisvállalkozásokat a megyei cégbíróságok és minden érintett pénzügyi hatóság, kérésre ingyen újra bejegyzi, megtartva a korábbi elnevezést és adószámot. Antal Lóránt rámutatott, már érkeztek olyan visszajelzések, hogy a megyei cégbíróságok nem akarják végrehajtani a belső rendelkezést. Éppen ezért arra kéri az érintetteket, ha ilyen helyzetbe kerülnek, azonnal jelezzék neki személyesen, mert a gazdasági bizottság az országos hatósággal kötött egyezményt, oda továbbítják a kéréseket, és a központi cégbíróság ad utasítást az újrabejegyzésre. A támogatásban részesülő kisvállalkozók visszakapják a jogosultságot, ám újra kell igényelniük azt.
A székelyföldi szenátor ugyanakkor rámutatott, ez az ügy felszínre hozta, hogy a cégbíróságnak nem működött az értesítési rendszere, így az érintettek nem tudták meg, amikor a felszámolási eljárás elindult ellenük. Ezúttal arra is ígéretet kaptak, hogy a kiértesítési rendszer (alert-sistem) beindul, és a cégbíróságok bármilyen módosításról tájékoztatják a cégeket, az egyéni vagy családi vállalkozásokat telefonon vagy elektronikus postán.
Amint arról beszámoltunk, a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2016/182-es törvény szerint
A vállalkozó magánszemélyek legtöbb öt tevékenységi kódot (CAEN) jegyezhetnek be, és legtöbb három alkalmazottjuk lehet. Az egyéni vállalkozók esetében ez a határ legtöbb tíz tevékenység és nyolc alkalmazott. Ha ezt a módosítást határidőre nem hajtották végre, a cégbíróság felszámolta a céget. Édler András rámutatott, egy adminisztratív mulasztásért nem kellett volna felszámolni a céget; azt is nehezményezte, hogy erről nem értesítették a vállalkozókat. Emiatt előfordult, hogy amíg értesültek a felszámolásról, törvénytelenül tevékenykedtek, számláztak, kiadták a béreket. Több ezer gazda esetében a mezőgazdasági támogatások kerültek veszélybe.
A gazdasági szakember és az ügyben eljáró politikusok is elismerik, a tevékenység egyszerűsítésére elég idő volt, hiszen két évet szabtak meg erre a törvényben, ám a kialakult helyzet, a felszámolt vállalkozások nagy száma azt bizonyítja, hogy az információ mégsem jutott el mindenkihez, elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók mulasztottak. Ezért az ellenlépés mértékét tartották eltúlzottnak, és emiatt biztosítanak most ingyen lehetőséget az újrabejegyzésre. Különben
Debreczeni László adószakértő rámutatott, így már valóban egyértelmű az egyszerűsített vállalkozói formák – engedélyezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók –, valamint a cégek közötti különbség, hiszen ha valaki az egyszerűbb forma mellett dönt, nem kell több tucat tevékenységi kódja és alkalmazottja legyen.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!