
Mintegy 500 millió eurót hoz majd az államkasszába az üzemanyagokra kivetett új, hét centes adó, az összeget az eddigi bejelentések alapján infrastrukturális beruházásokra terveznek fordítani.
2013. november 06., 16:452013. november 06., 16:45
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége Relu Fenechiu alelnököt, korábbi közlekedésügyi minisztert bízta meg a kedd esti állandó bizottsági ülésen, hogy kidolgozza a vonatkozó törvény tervezetét. Mint Fenechiu elmondta, javaslata a tervezett 4 ezer kilométernyi autópálya megépítését célozza majd meg. Szerinte a teljes politikum támogatásához lenne szükség egy hasonló intézkedés foganatosításához. Ez viszont nem biztos, hogy összejön, hiszen már a koalíciós partner sem ért egyet a felvetéssel. Dan Șova szociáldemokrata politikus ugyanis korábban úgy nyilatkozott, hogy pártja csak akkor fogja támogatni a kezdeményezést, hogy ha a hét centekből begyűlő összeg egy részét a már meglévő utak karbantartására fordítanák. Amikor Fenechiut ennek kapcsán kérdezték, ismételten leszögezte azonban, hogy szerinte, ha létrehoznak egy ilyen alapot, akkor abból kizárólag új projekteket kellene finanszírozni. A volt tárcavezető ugyanakkor arra is kitért, hogy nem csak azért dolgozza ki a törvénytervezetet, hogy ezáltal biztosítsa, hogy a hét centekből befolyó összegeket autópálya-építésre fordítják, hanem ebben egyúttal rögzíteni kívánja azt is, hogy mely sztrádák élveznek majd a következő években prioritást, mit mennyi idő alatt lehet megépíteni, s milyen forrásokból kívánják finanszírozni a munkálatokkal járó költségeket.
Amint arról beszámoltunk, a hét centes pluszadó mellett az üzemanyagárak amiatt is nőni fognak jövőre, hogy a kormány 2014-től már nem az előző évi október elsejei lej/euró árfolyamtól teszi függővé a jövedéki adó mértékét, hanem az idei adószintet indexálja a várhatóan 3 százalék körül alakuló inflációs rátával. Azt azonban egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy mennyi lesz majd 1 liter benzin vagy gázolaj ára. „Egyelőre még több olyan adat nem áll a rendelkezésünkre, ami alapján az áremelkedés mértékét ki tudnánk számolni, ilyen körülmények között pedig nem teszünk előrejelzéseket” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Csog Éva, a Mol Románia PR koordinátora.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!