
Fotó: Haáz Vince
Módosításokkal fogadta el kedden a képviselőház a 2020/130-as sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő tervezetet, mely értelmében – a járvány okozta válság enyhítése végett – forgótőke-támogatást kaphatnak más szabadfoglalkozásúak is az egyéni vállalkozók (PFA) és a gazdasági tevékenységet folytató civil szervezetek mellett – adta hírül az Agerpres.
2020. október 20., 21:052020. október 20., 21:05
Az olyan szolgáltatások, mint a vásár-, rendezvény- és kiállítás-szervezés, belépnek a vissza nem térítendő külső forrásokból és az állami költségvetés társfinanszírozásából támogatott beruházási területek közé.
A 2020/130-as sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő tervezet célja a vissza nem térítendő külső forrásokból történő pénzügyi támogatás nyújtása a 2014-2020-es Versenyképességi Operatív Programon (POC) keresztül, a COVID-19 járvány okozta gazdasági válság enyhítésére.
Az anyagi segítséget mikrotámogatások formájában kaphatják meg olyan egyéni vállalkozók, gazdasági tevékenységet végző civil szervezetek vagy kis- és középvállalkozások, amelyek működését akadályozták vagy lehetetlenné tették a szükségállapotban és a veszélyhelyzetben hozott intézkedések. A támogatást a forgótőke fenntartására és/vagy befektetésekre lehet fordítani.
Forgótőke-támogatást kaphatnak a kultúra, a sport, az oktatás terén, illetve a szociális téren közhasznú tevékenységet kifejtő civil szervezetek, valamint azok, amelyek vásárok, üzleti fórumok, IT-fórumok, pénzügyi, digitális, műszaki, stratégia- és menedzsment tematikájú események megszervezésével foglalkoznak.
Egy másik módosítás arra vonatkozik, hogy az olyan szolgáltatások, mint a vásár-, rendezvény- és kiállítás-szervezés, belépnek a vissza nem térítendő külső forrásokból és az állami költségvetés társfinanszírozásából támogatott beruházási területek közé.
A befektetési támogatásokat kulturális tevékenységet végző kis- és középvállalkozások és gazdasági tevékenységgel rendelkező civil szervezetek, illetve a szociális téren közhasznú tevékenységet kifejtő civil szervezetek kaphatják meg – áll a módosított szövegben.
A képviselőház döntő fórumként szavazott a tervezetről.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!