Fotó: Gov.ro
A közszféra dolgozói egy részének kényszerszabadságra küldését fontolgatja a román kormány – nyilatkozta szerdán este Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint bizonyos közalkalmazottak esetében a versenyszférában alkalmazott módszert alkalmaznának.
2020. április 08., 22:192020. április 08., 22:19
2020. április 09., 00:032020. április 09., 00:03
A kormányfő által a B1 hírtelevíziónak adott interjúból kiderült, hogy a kormány által tervezett gyakorlat lényege az, hogy a közalkalmazottak fél hónapig nem kellene dolgozniuk, ez idő alatt pedig kevesebb fizetést kapnának. Ludovic Orban a koronavírus terjedése megakadályozásának szükségességével indokolta az intézkedést. A miniszterelnök elmondta, bizonyos állami ágazatokban – a munkaügyi felügyelőségeknél, nyugdíjosztályoknál, az egészségügyben, a hadseregnél vagy a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó szerveknél, tűzoltóknál, rendőrségnél, csendőrségnél – lehetetlen a dolgozók egy részének kényszerszabadságra küldése, mert ott a teljes személyzeti állományra szükség van.
„Olyan mechanizmusra gondoltunk, amely alapján bizonyos ágazatokban két egyenlő részre osztjuk az állami alkalmazottakat. Az állami alkalmazottak egy része 15 napig dolgozna, ez alatt a többiek kényszerszabadságra kerülnének, és megkapnák a fizetésük 75 százalékát. A hónap másik felében ők vennék át a munkát, és a többi közalkalmazott menne kényszerszabadságra” – vázolta az elképzelést a miniszterelnök.
Ludovic Orban elmondta, minden egyes ágazat esetében elemzést végeznek, és megvizsgálják, miként lehet alkalmazni a kényszerszabadságolás módszerét a különböző területeken. Előrebocsátotta: az intézkedésről már megszületett a döntés, már csak a gyakorlatba ültetés mikéntjén dolgoznak. Elmondta azt is, hogy nem csak a központi adminisztrációra vonatkozik majd a dolgozók egy részének „pihentetése”, hanem a helyi közigazgatásban, a parlament hatáskörébe tartozó intézményeknél vagy önálló ügyviteli vállalatoknál foglalkoztatottak esetében is.
Mint arról beszámoltunk, a román munkaügyi minisztérium szerdai adatai szerint a sürgősségi állapot március 16-i hatályba lépése óta összesen 1 013 522 munkavállaló egyéni munkaszerződését függesztették fel a munkáltatók. A bukaresti kormány március végén döntőtt arról, hogy az állam átvállalja a versenyszférában kényszerszabadságra küldött dolgozók bruttó bérének 75 százalékát, de ez a juttatás nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!