
Fotó: Gov.ro
A közszféra dolgozói egy részének kényszerszabadságra küldését fontolgatja a román kormány – nyilatkozta szerdán este Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint bizonyos közalkalmazottak esetében a versenyszférában alkalmazott módszert alkalmaznának.
2020. április 08., 22:192020. április 08., 22:19
2020. április 09., 00:032020. április 09., 00:03
A kormányfő által a B1 hírtelevíziónak adott interjúból kiderült, hogy a kormány által tervezett gyakorlat lényege az, hogy a közalkalmazottak fél hónapig nem kellene dolgozniuk, ez idő alatt pedig kevesebb fizetést kapnának. Ludovic Orban a koronavírus terjedése megakadályozásának szükségességével indokolta az intézkedést. A miniszterelnök elmondta, bizonyos állami ágazatokban – a munkaügyi felügyelőségeknél, nyugdíjosztályoknál, az egészségügyben, a hadseregnél vagy a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó szerveknél, tűzoltóknál, rendőrségnél, csendőrségnél – lehetetlen a dolgozók egy részének kényszerszabadságra küldése, mert ott a teljes személyzeti állományra szükség van.
„Olyan mechanizmusra gondoltunk, amely alapján bizonyos ágazatokban két egyenlő részre osztjuk az állami alkalmazottakat. Az állami alkalmazottak egy része 15 napig dolgozna, ez alatt a többiek kényszerszabadságra kerülnének, és megkapnák a fizetésük 75 százalékát. A hónap másik felében ők vennék át a munkát, és a többi közalkalmazott menne kényszerszabadságra” – vázolta az elképzelést a miniszterelnök.
Ludovic Orban elmondta, minden egyes ágazat esetében elemzést végeznek, és megvizsgálják, miként lehet alkalmazni a kényszerszabadságolás módszerét a különböző területeken. Előrebocsátotta: az intézkedésről már megszületett a döntés, már csak a gyakorlatba ültetés mikéntjén dolgoznak. Elmondta azt is, hogy nem csak a központi adminisztrációra vonatkozik majd a dolgozók egy részének „pihentetése”, hanem a helyi közigazgatásban, a parlament hatáskörébe tartozó intézményeknél vagy önálló ügyviteli vállalatoknál foglalkoztatottak esetében is.
Mint arról beszámoltunk, a román munkaügyi minisztérium szerdai adatai szerint a sürgősségi állapot március 16-i hatályba lépése óta összesen 1 013 522 munkavállaló egyéni munkaszerződését függesztették fel a munkáltatók. A bukaresti kormány március végén döntőtt arról, hogy az állam átvállalja a versenyszférában kényszerszabadságra küldött dolgozók bruttó bérének 75 százalékát, de ez a juttatás nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
szóljon hozzá!