Fotó: Gov.ro
A közszféra dolgozói egy részének kényszerszabadságra küldését fontolgatja a román kormány – nyilatkozta szerdán este Ludovic Orban miniszterelnök, aki szerint bizonyos közalkalmazottak esetében a versenyszférában alkalmazott módszert alkalmaznának.
2020. április 08., 22:192020. április 08., 22:19
2020. április 09., 00:032020. április 09., 00:03
A kormányfő által a B1 hírtelevíziónak adott interjúból kiderült, hogy a kormány által tervezett gyakorlat lényege az, hogy a közalkalmazottak fél hónapig nem kellene dolgozniuk, ez idő alatt pedig kevesebb fizetést kapnának. Ludovic Orban a koronavírus terjedése megakadályozásának szükségességével indokolta az intézkedést. A miniszterelnök elmondta, bizonyos állami ágazatokban – a munkaügyi felügyelőségeknél, nyugdíjosztályoknál, az egészségügyben, a hadseregnél vagy a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó szerveknél, tűzoltóknál, rendőrségnél, csendőrségnél – lehetetlen a dolgozók egy részének kényszerszabadságra küldése, mert ott a teljes személyzeti állományra szükség van.
„Olyan mechanizmusra gondoltunk, amely alapján bizonyos ágazatokban két egyenlő részre osztjuk az állami alkalmazottakat. Az állami alkalmazottak egy része 15 napig dolgozna, ez alatt a többiek kényszerszabadságra kerülnének, és megkapnák a fizetésük 75 százalékát. A hónap másik felében ők vennék át a munkát, és a többi közalkalmazott menne kényszerszabadságra” – vázolta az elképzelést a miniszterelnök.
Ludovic Orban elmondta, minden egyes ágazat esetében elemzést végeznek, és megvizsgálják, miként lehet alkalmazni a kényszerszabadságolás módszerét a különböző területeken. Előrebocsátotta: az intézkedésről már megszületett a döntés, már csak a gyakorlatba ültetés mikéntjén dolgoznak. Elmondta azt is, hogy nem csak a központi adminisztrációra vonatkozik majd a dolgozók egy részének „pihentetése”, hanem a helyi közigazgatásban, a parlament hatáskörébe tartozó intézményeknél vagy önálló ügyviteli vállalatoknál foglalkoztatottak esetében is.
Mint arról beszámoltunk, a román munkaügyi minisztérium szerdai adatai szerint a sürgősségi állapot március 16-i hatályba lépése óta összesen 1 013 522 munkavállaló egyéni munkaszerződését függesztették fel a munkáltatók. A bukaresti kormány március végén döntőtt arról, hogy az állam átvállalja a versenyszférában kényszerszabadságra küldött dolgozók bruttó bérének 75 százalékát, de ez a juttatás nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!