2009. november 06., 10:062009. november 06., 10:06
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között 10 napos fizetés nélküli szabadságra küldik valamennyi alkalmazottjukat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentik a munkaidőt.
A Pénzügyminisztérium illetékesei akkor úgy számoltak, hogy ezzel az intézkedéssel a hazai össztermék 0,3 százaléka takarítható meg. Bár a kormány felelősséget vállalt ezért a jogszabályért, a nemzeti liberálisok a taláros testülettől kérték a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az alkotmánybíróság szerdán úgy határozott, a jogszabály nem mond ellent az alapokmányban rögzítetteknek, így az államfő aláírhatta azt.
Mihai Şeitan, a munkaügyi minisztérium államtitkára csütörtökön közölte, novemberben és decemberben mindenképp kényszerpihenőre küldik a közalkalmazottakat, mivel még így is tetemes összegeket tudnak megspórolni. Az államtitkár a korábbi forgatókönyv alapján felvázolta, az egyes intézmények vezetői maguk dönthetik el, hogy teljes szabadnapokat adnak alkalmazottaiknak, vagy pedig néhány órával csökkentik a napi munkaidőt.
Illetve kilátásba helyezte e két intézkedés párhuzamos alkalmazását is. Şeitan azonban arra is kitért, hogy a késlekedés miatt a tervezettnél 1,6 milliárd lejjel kevesebbet sikerül megtakarítani.
Bár korábban a szakszervezetek azzal érveltek a kényszerszünet ellen, hogy ez teljes mértékben ellehetetleníti a közintézmények működését, csütörtöki sajtónyilatkozatában a munkaügyi államtitkár úgy vélekedett, az intézkedést úgy kell alkalmazniuk az érintetteknek, hogy ezáltal ne sérüljön a közintézmények aktivitása, illetve az alkalmazottak bérei se csökkenjenek túlzott mértékben.
Ezt a szaktárca az érintettek közös megegyezésére bízza. „Lesznek, akik azt választják, hogy a téli ünnepek környékén több szabadnapjuk legyen. Másoknak most van szükségük néhány napos szünetre. Mindenki maga döntheti el, hogy mi a jobb neki” – fogalmazott Mihai Şeitan.
| Románia idei államháztartási hiánya meghaladhatja a tervezettet a megbízott pénzügyminiszter szerint. Gheorghe Pogea csütörtökön úgy nyilatkozott, a deficit nagyobb lehet a GDP-arányosan várt 7,3 százaléknál. A túllépés mértékére vonatkozóan mindössze annyit mondott, hogy az „nem sokkal haladja majd meg” a 7,3 százalékot. Éppen ezért a kormány már csütörtökön azt kérte a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy 0,5 százalékponttal növelje a készenlétihitel-megállapodásban rögzített hiánycélt. Kormányzati források csütörtökön késő este a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy nagy esély mutatkozik arra, hogy az IMF éppen Romániában tartózkodó küldöttsége erre rá is fog bólintani. Pogea szerint egyébként a hiánycél túllépése nem a kormány hibája, hanem annak a következménye, hogy nem sikerült elfogadtatni a kiadáscsökkentést célzó költségvetési reformot. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, augusztus elején az IMF jóváhagyta, hogy Románia idei államháztartási hiánya a GDP 7,3 százalékára emelkedjen a kezdetben várt 4,6 százalékról. Az államháztartási hiány alakulása kulcsfontosságú a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelfolyósítása szempontjából. Románia márciusban kötött csaknem 20 milliárd euró értékű, két évre szóló többoldalú hitelmegállapodást az IMF szervezésében. Románia eddig közel 7 milliárd euró IMF-hitelhez jutott, és decemberben dől el, megkapja-e a harmadik, 1,5 milliárd eurós részletet. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok