2009. november 06., 10:062009. november 06., 10:06
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között 10 napos fizetés nélküli szabadságra küldik valamennyi alkalmazottjukat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentik a munkaidőt.
A Pénzügyminisztérium illetékesei akkor úgy számoltak, hogy ezzel az intézkedéssel a hazai össztermék 0,3 százaléka takarítható meg. Bár a kormány felelősséget vállalt ezért a jogszabályért, a nemzeti liberálisok a taláros testülettől kérték a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az alkotmánybíróság szerdán úgy határozott, a jogszabály nem mond ellent az alapokmányban rögzítetteknek, így az államfő aláírhatta azt.
Mihai Şeitan, a munkaügyi minisztérium államtitkára csütörtökön közölte, novemberben és decemberben mindenképp kényszerpihenőre küldik a közalkalmazottakat, mivel még így is tetemes összegeket tudnak megspórolni. Az államtitkár a korábbi forgatókönyv alapján felvázolta, az egyes intézmények vezetői maguk dönthetik el, hogy teljes szabadnapokat adnak alkalmazottaiknak, vagy pedig néhány órával csökkentik a napi munkaidőt.
Illetve kilátásba helyezte e két intézkedés párhuzamos alkalmazását is. Şeitan azonban arra is kitért, hogy a késlekedés miatt a tervezettnél 1,6 milliárd lejjel kevesebbet sikerül megtakarítani.
Bár korábban a szakszervezetek azzal érveltek a kényszerszünet ellen, hogy ez teljes mértékben ellehetetleníti a közintézmények működését, csütörtöki sajtónyilatkozatában a munkaügyi államtitkár úgy vélekedett, az intézkedést úgy kell alkalmazniuk az érintetteknek, hogy ezáltal ne sérüljön a közintézmények aktivitása, illetve az alkalmazottak bérei se csökkenjenek túlzott mértékben.
Ezt a szaktárca az érintettek közös megegyezésére bízza. „Lesznek, akik azt választják, hogy a téli ünnepek környékén több szabadnapjuk legyen. Másoknak most van szükségük néhány napos szünetre. Mindenki maga döntheti el, hogy mi a jobb neki” – fogalmazott Mihai Şeitan.
| Románia idei államháztartási hiánya meghaladhatja a tervezettet a megbízott pénzügyminiszter szerint. Gheorghe Pogea csütörtökön úgy nyilatkozott, a deficit nagyobb lehet a GDP-arányosan várt 7,3 százaléknál. A túllépés mértékére vonatkozóan mindössze annyit mondott, hogy az „nem sokkal haladja majd meg” a 7,3 százalékot. Éppen ezért a kormány már csütörtökön azt kérte a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy 0,5 százalékponttal növelje a készenlétihitel-megállapodásban rögzített hiánycélt. Kormányzati források csütörtökön késő este a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy nagy esély mutatkozik arra, hogy az IMF éppen Romániában tartózkodó küldöttsége erre rá is fog bólintani. Pogea szerint egyébként a hiánycél túllépése nem a kormány hibája, hanem annak a következménye, hogy nem sikerült elfogadtatni a kiadáscsökkentést célzó költségvetési reformot. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, augusztus elején az IMF jóváhagyta, hogy Románia idei államháztartási hiánya a GDP 7,3 százalékára emelkedjen a kezdetben várt 4,6 százalékról. Az államháztartási hiány alakulása kulcsfontosságú a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelfolyósítása szempontjából. Románia márciusban kötött csaknem 20 milliárd euró értékű, két évre szóló többoldalú hitelmegállapodást az IMF szervezésében. Románia eddig közel 7 milliárd euró IMF-hitelhez jutott, és decemberben dől el, megkapja-e a harmadik, 1,5 milliárd eurós részletet. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok