2009. november 06., 10:062009. november 06., 10:06
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között 10 napos fizetés nélküli szabadságra küldik valamennyi alkalmazottjukat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentik a munkaidőt.
A Pénzügyminisztérium illetékesei akkor úgy számoltak, hogy ezzel az intézkedéssel a hazai össztermék 0,3 százaléka takarítható meg. Bár a kormány felelősséget vállalt ezért a jogszabályért, a nemzeti liberálisok a taláros testülettől kérték a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az alkotmánybíróság szerdán úgy határozott, a jogszabály nem mond ellent az alapokmányban rögzítetteknek, így az államfő aláírhatta azt.
Mihai Şeitan, a munkaügyi minisztérium államtitkára csütörtökön közölte, novemberben és decemberben mindenképp kényszerpihenőre küldik a közalkalmazottakat, mivel még így is tetemes összegeket tudnak megspórolni. Az államtitkár a korábbi forgatókönyv alapján felvázolta, az egyes intézmények vezetői maguk dönthetik el, hogy teljes szabadnapokat adnak alkalmazottaiknak, vagy pedig néhány órával csökkentik a napi munkaidőt.
Illetve kilátásba helyezte e két intézkedés párhuzamos alkalmazását is. Şeitan azonban arra is kitért, hogy a késlekedés miatt a tervezettnél 1,6 milliárd lejjel kevesebbet sikerül megtakarítani.
Bár korábban a szakszervezetek azzal érveltek a kényszerszünet ellen, hogy ez teljes mértékben ellehetetleníti a közintézmények működését, csütörtöki sajtónyilatkozatában a munkaügyi államtitkár úgy vélekedett, az intézkedést úgy kell alkalmazniuk az érintetteknek, hogy ezáltal ne sérüljön a közintézmények aktivitása, illetve az alkalmazottak bérei se csökkenjenek túlzott mértékben.
Ezt a szaktárca az érintettek közös megegyezésére bízza. „Lesznek, akik azt választják, hogy a téli ünnepek környékén több szabadnapjuk legyen. Másoknak most van szükségük néhány napos szünetre. Mindenki maga döntheti el, hogy mi a jobb neki” – fogalmazott Mihai Şeitan.
| Románia idei államháztartási hiánya meghaladhatja a tervezettet a megbízott pénzügyminiszter szerint. Gheorghe Pogea csütörtökön úgy nyilatkozott, a deficit nagyobb lehet a GDP-arányosan várt 7,3 százaléknál. A túllépés mértékére vonatkozóan mindössze annyit mondott, hogy az „nem sokkal haladja majd meg” a 7,3 százalékot. Éppen ezért a kormány már csütörtökön azt kérte a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy 0,5 százalékponttal növelje a készenlétihitel-megállapodásban rögzített hiánycélt. Kormányzati források csütörtökön késő este a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy nagy esély mutatkozik arra, hogy az IMF éppen Romániában tartózkodó küldöttsége erre rá is fog bólintani. Pogea szerint egyébként a hiánycél túllépése nem a kormány hibája, hanem annak a következménye, hogy nem sikerült elfogadtatni a kiadáscsökkentést célzó költségvetési reformot. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, augusztus elején az IMF jóváhagyta, hogy Románia idei államháztartási hiánya a GDP 7,3 százalékára emelkedjen a kezdetben várt 4,6 százalékról. Az államháztartási hiány alakulása kulcsfontosságú a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelfolyósítása szempontjából. Románia márciusban kötött csaknem 20 milliárd euró értékű, két évre szóló többoldalú hitelmegállapodást az IMF szervezésében. Románia eddig közel 7 milliárd euró IMF-hitelhez jutott, és decemberben dől el, megkapja-e a harmadik, 1,5 milliárd eurós részletet. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok