
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 16., 08:212010. augusztus 16., 08:21
Alaposan megérezte a válságot az elmúlt tizenkét hónapban a romániai élelmiszeripar: miután forgalmuk 10 százalékkal visszaesett, az ágazatban dolgozó 170 ezer alkalmazott közül 15 ezren váltak munkanélkülivé. A legnagyobb mértékben a húsfeldolgozók, az édesség-, illetve üdítőital-gyártók kényszerültek elbocsátásokra.
Dragoş Frumosu, az élelmiszer-ipari alkalmazottakat tömörítő szakszervezet elnöke elmondta, az elbocsátások oka, hogy több egység is bezárta kapuit, ugyanakkor a forgalom viszszaesése miatt sok munkáltató átszervezte a tevékenységét, amelynek során alkalmazottaktól vált meg. A szakszervezeti vezető pedig a jövőre nézve sem derűlátó, mint fogalmazott, hamarosan újabb gyártócégek tesznek majd lakatot kapuikra, vagy csökkentik a termelést, ami pedig a tömeges elbocsátások mellett az importtevékenység megnövekedéséhez, illetve drágulásokhoz fog vezetni.
Frumosu konkrét példákkal is illusztrálta kijelentéseit. Mint tájékoztatott, az ország legnagyobb sütőipari cége, a Vel Pitar is több tucat alkalmazottjától volt kénytelen megválni, miközben idén zárták be az élesdi cukorgyárat, akárcsak az urziceni-i olajgyárat, a temesvári Kandia édességgyártót, a Coca-Cola bukaresti, iaşi-i, illetve Bihar megyei palackozóját.
Eközben a bukaresti Excelent édességgyártó elbocsátásokra készül, míg a két nagy húsipari gyártó, az Angst, illetve a Cristim már több alkalmazottjától is megvált, mint ahogy nem volt más megoldása az ország egyik legnagyobb tejfeldolgozója, az Albalact vezetőségének sem. Az élelmiszer-ipari válság mélyülésének Frumosu szerint egyébként a mezőgazdasági minisztérium az oka, mivel a szaktárcának 1990 óta idén volt a legkisebb költségvetése, „miközben a mezőgazdasági termelők haldoklanak”.
A sörgyártók pedig úgy tűnik, még ennél is nagyobb bajban vannak. Az elmúlt időszakban mért magas hőmérsékletek ellenére az idei második fél év sem alakul számukra kedvezően, sőt 12 százalékos visszaesést regisztráltak a tavalyi év hasonló periódusához viszonyítva, miközben tavaly nyáron már 14 százalékkal esett vissza a forgalmuk az előző év hasonló periódusához képest. A piaci körülményekre hivatkozva pedig a balázsfalvi Bergenbier sörgyár tulajdonosa, a CVC Capital Partners befektetési alap vezetői máris azt fontolgatják, hogy bezárják az üzemet, ami által újabb 170 személy válna munkanélkülivé.
Életbe lépett tegnap a gabonaexport-tilalom Oroszországban, amely minden bizonnyal hatással lesz a gabona világpiaci áraira. Oroszország ugyanis eddig a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, tavaly több mint 24 millió tonnát adott el külföldre, és ezzel a nemzetközi piac mintegy 15 százalékát fedte le. Idén azonban a tavalyi 97 millió tonna helyett a legutóbbi becslések szerint jó esetben is csak 65–67, rossz esetben 60 millió tonnányi termés várható az aszály miatt, amely kiégette a vetések jelentős részét. A kormány azzal indokolta a tilalom bevezetését, hogy gondoskodni kell a belföldi szükségletekről és a jövő évre való tartalék képzéséről, továbbá le kell szorítani a rohamosan emelkedő belföldi árakat. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint azonban a termés aligha lesz elegendő a belföldi szükségletekre.
Oroszországban ugyanis a belső fogyasztásra mintegy 80 millió tonna szükséges, amitől a termés elmarad, legroszszabb esetben 20 millió tonnával. Az exporttilalom a rendelet értelmében december 31-éig tart. Dmitrij Medvegyev államfő ugyan jelezte, hogy elvben előbb is feloldható a tilalom, de Vlagyimir Putyin kormányfő kevésbé mutatkozott bizakodónak, szerinte erre nem lehet egyhamar számítani. Az orosz búzafajták exportjának túlnyomó része a Közel-Keletre irányul: a legnagyobb vásárló Egyiptom, utána Törökország, Szíria, Irán és Líbia következik. Szakértők szerint az orosz export kiesése felhajtja ugyan majd a gabona és a kenyér árát, de csak átmenetileg, mert az Egyesült Államokban kimagasló termést várnak.
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.