2010. február 02., 09:542010. február 02., 09:54
A londoni gazdasági napilap elemzése szerint a kelet-európai piacoknak az adott felhajtóerőt, hogy a térségi kormányok eltökélték magukat a közfinanszírozás rendbetételére, azzal együtt is, hogy ehhez esetenként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét veszik igénybe.
Az olyan euróövezeti tagállamokkal ellentétben, mint Görögország – amelynek kötvénypiaca a múlt héten összeomlott –, a befektetőkre jó benyomást tettek a térség erősebb piacai, például Lengyelország, de azok is – köztük Magyarország és Lettország –, amelyeket az IMF karolt fel – áll a Financial Timesban. Shahin Vallee, a BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci stratégája szerint „a történet a közfinanszírozásról szól... ha összehasonlítjuk Görögországot és Magyarországot, akkor Magyarország a biztonságosabb tét”.
Ezt a véleményt pontosan tükrözik a piaci kockázatárazási folyamatok. A Financial Times szerint tavaly június óta a kelet-európai részvényárfolyamok 39 százalékkal emelkedtek; a felzárkózó térség egészében 24 százalékos, a fejlett országcsoportban 17 százalékos volt az átlagos árfolyam-erősödés a FTSE-indexek alapján. Marcus Svedberg, az East Capital befektetési társaság főközgazdásza úgy véli, Kelet-Európának nincsenek strukturális adósságproblémái.
A hazai össztermék (GDP) arányában mért átlagos államadósság a térségben 40 százalék körüli, az euróövezetben 80 százalék – tette hozzá. Nigel Rendell, az RBC Capital Markets vezető feltörekvő piaci stratégája szerint Magyarország és Lettország jó benyomást tett a befektetőkre, jóllehet még hosszú út áll előttük, mire rendbe szedik mérlegeiket.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.