Fotó: Krónika
Folytatjuk a befektetéseket a márkákba, a termelési kapacitásba, a marketingbe, és hiszünk abban, hogy ezáltal a továbbiakban a piaci átlagot meghaladó mértékben növekednek eladásaink” – nyilatkozta Stephan Maria Weber, az Ursus Breweries elnök-vezérigazgatója.
Április elseje óta különben az Ursus valamennyi piaci szegmensben kínált terméke iránt megnőtt a kereslet. A közepes árfekvésű Timişoreana folytatta a cég átlagánál magasabb növekedési tendenciáját – április és június között 28 százalékkal adtak el többet ebből a márkából, mint a tavalyi év hasonló periódusában. Eközben a prémium kategóriába besorolt Ursus továbbra is piacvezető maradt a maga szegmensében országos viszonylatban. A gazdaságos szegmensben futó Ciucaş eladásai 26 százalékkal növekedtek, ami által a brassói márka a maga kategóriájában második helyre tornázta fel magát. Várakozáson felüli teljesítményt ért el ugyanakkor az alig februárban piacra dobott Redd’s márka, amelyet a „flavoured beers”, azaz az ízesített sörök kategóriába sorolnak a gyártók.
Az Ursus csoport májusban a hazai piac 29 százalékát tudta magáénak, és olyan márkákat gyárt, illetve forgalmaz az országban, mint a Peroni Nastro Azzurro, az Ursus, a Redd’s, a Timişoreana, a Stejar, a Ciucaş, valamint Pilsner Urquell.
Kelet-Európa húzza a Carlsberget
Jó félévet zárt a dán Carlsberg söripari csoport, elsősorban a kelet-európai értékesítés jelentős növekedésének köszönhetően: adózott eredménye 1,5 milliárd dán koronára (201 millió euró) nőtt az egy évvel korábbi 1,2 milliárdról. A világ ötödik söripari csoportjának elnöke szerint legfőképpen az orosz piacon értek el sikereket, ott részesedésük megközelítette a 40 százalékot. Miközben Észak- és Nyugat-Európában alig nőtt az értékesítés, Európa keleti felén 52 százalékkal több sört adtak el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok