Új hitelprogramot dolgozott ki a pénzügyminisztérium a kis- és középvállalkozások (KKV) számára, amelyek az elképzelés szerint 50 százalékos kormánygaranciával akár 5 millió lejes hitelkeretet is igényelhetnek a jövőben.
2013. október 08., 16:202013. október 08., 16:20
A szaktárca honlapján közölt sürgősségi rendelet-tervezet szerint a program a jogszabály hatályba lépésétől számítva három évig tartana, a hitelezési plafon pedig kétmilliárd lej lenne. A kezdeményezés célja a kis- és középvállalkozások fejlesztésének ösztönzése, ezért az egyéves – bizonyos esetekben még egy évvel meghosszabbítható – futamidejű bankkölcsön értékének felét a kormány állná a KKV-k hitelgarantáló alapján keresztül (FNGCIMM). A tervezet alapján a hitelkeretet a vállalatok készleteik feltöltésére, valamint az állammal és a beszállítókkal szembeni adósságok kifizetésére fordíthatják, a hitelkeretből ugyanakkor nem fizethetik más bankkölcsönök törlesztőrészleteit.
A rendelet arra is kitér, hogy az elképzelés működési elve hasonló a kedvezményes lakáshiteleket biztosító Első otthon programhoz, amelynek keretében szintén állami költségvetésből biztosítják a felvett bankkölcsönök egy részét. A legfeljebb ötmillió lejes hitelkeretet a „gazdaságilag fenntartható tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások” igényelhetnék, a programban azonban nem vehetnek majd részt azon cégek, amelyek biztosítás-, ingatlan- és pénzügyi közvetítéssel, szerencsejátékkal, fogadással, fegyverek, robbanószerkezetek, dohány-, illetve alkoholtermékek gyártásával vagy forgalmazásával, valamint nyomozással vagy védelemmel kapcsolatos területen tevékenykednek.
A szaktárca egy kockázati alap létrehozását is tervezi, így a tervezet hatályba lépésével ide irányítanák a szintén a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott Mihail Kogălniceanu Program kockázati alapját, az összevont forrás pedig mindkét programot kiszolgálná a jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!