Új hitelprogramot dolgozott ki a pénzügyminisztérium a kis- és középvállalkozások (KKV) számára, amelyek az elképzelés szerint 50 százalékos kormánygaranciával akár 5 millió lejes hitelkeretet is igényelhetnek a jövőben.
2013. október 08., 16:202013. október 08., 16:20
A szaktárca honlapján közölt sürgősségi rendelet-tervezet szerint a program a jogszabály hatályba lépésétől számítva három évig tartana, a hitelezési plafon pedig kétmilliárd lej lenne. A kezdeményezés célja a kis- és középvállalkozások fejlesztésének ösztönzése, ezért az egyéves – bizonyos esetekben még egy évvel meghosszabbítható – futamidejű bankkölcsön értékének felét a kormány állná a KKV-k hitelgarantáló alapján keresztül (FNGCIMM). A tervezet alapján a hitelkeretet a vállalatok készleteik feltöltésére, valamint az állammal és a beszállítókkal szembeni adósságok kifizetésére fordíthatják, a hitelkeretből ugyanakkor nem fizethetik más bankkölcsönök törlesztőrészleteit.
A rendelet arra is kitér, hogy az elképzelés működési elve hasonló a kedvezményes lakáshiteleket biztosító Első otthon programhoz, amelynek keretében szintén állami költségvetésből biztosítják a felvett bankkölcsönök egy részét. A legfeljebb ötmillió lejes hitelkeretet a „gazdaságilag fenntartható tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások” igényelhetnék, a programban azonban nem vehetnek majd részt azon cégek, amelyek biztosítás-, ingatlan- és pénzügyi közvetítéssel, szerencsejátékkal, fogadással, fegyverek, robbanószerkezetek, dohány-, illetve alkoholtermékek gyártásával vagy forgalmazásával, valamint nyomozással vagy védelemmel kapcsolatos területen tevékenykednek.
A szaktárca egy kockázati alap létrehozását is tervezi, így a tervezet hatályba lépésével ide irányítanák a szintén a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott Mihail Kogălniceanu Program kockázati alapját, az összevont forrás pedig mindkét programot kiszolgálná a jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!