Elfogadta a kormány szerdai ülésén a készpénzfizetés korlátozására, valamint a bankközi jutalék csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a továbbiakban a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
2014. április 02., 19:382014. április 02., 19:38
A kabinet eredetileg sürgősségi rendelettel fogadta volna el az intézkedéseket, a Román Nemzeti Bank (BNR) és a hazai pénzintézetek azonban hevesen tiltakoztak a kártyás fizetésnél felszámolt bankközi jutalék mérséklése ellen, így a kormány úgy döntött, hogy a tervezetet a parlamentnek továbbítja.
Tízezer lejt lehet készpénzként kifizetni
A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint a jogi és magánszemélyek által tranzakció vagy kölcsön esetén az egymásnak fizetett készpénz maximális értéke napi 10 ezer lej lehet.
Ez vonatkozik az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személyekre, a családi vállalkozásokra, a civil szervezetekre, az egyesületekre és a szabadfoglalkozást végzőkre is.
Az előírás áthágása esetén a jogi és magánszemélyeknek a maximális értéket meghaladó összeg 25 százalékát kell kifizetniük bírságként – ezt az eladónak és a vevőnek is le kellene rónia.
A tervezetet többen is bírálták: Mugur Isărescu jegybankelnök például a telkek adásvétele kapcsán jegyezte meg, hogy a kormány tagjai valószínűleg nem tudják, mekkora bürokráciával jár egy hasonló tranzakció lebonyolítása, aztán csodálkoznak, hogy mennyi föld marad parlagon.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor azzal indokolta az intézkedést, hogy ezzel a kormány a bankkártya-használatot és más elektronikus fizetési módozatokat népszerűsítése, illetve hozzájárul az adócsalás visszaszorításához.
A bankközi jutalék csökkentésére is rábólintottak
A kabinet által szerdán elfogadott törvénytervezet egy másik pontja szerint a kártyás fizetéskor felszámított bankközi illetéket csökkentenék jelentős mértékben, a pénzintézetek így betéti kártya használata esetén legfeljebb az összeg 0,2 százalékát, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékát számolhatnák fel egymásnak kezelési költségként.
Noha az illetéket elméletileg a kártyaleolvasót birtokló banknak kellene fizetnie a kártyát kibocsátó pénzintézetnek, ezzel a kereskedőt terhelik. A határértéket be nem tartó bankok 10–200 ezer lejes bírságra számíthatnak. Az illeték értéke jelenleg 1–1,5 százalék közötti.
A bankközi jutalék mérséklésére az Európai Bizottság (EB) dolgozott ki egy projektet, amelynek alapján első körben a határon kívüli kártyás fizetés esetén csökkentenék az illetéket, az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel pedig ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A Ponta-kormány azonban jóval az EB által megadott határidő előtt bevezetné az intézkedést, az indoklás szerint ezzel a fogyasztóknak kedveznének, a boltok ugyanis csökkenthetnék termékeik árát.
A kabinetet emiatt is számos bírálat érte: Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatójának meglátása szerint az elképzelés csak akkor működne, ha Romániában egyrészt kevesebben fizetnének készpénzzel, és többen kártyával, illetve magasabbak lennének a jövedelmek.
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke ezzel szemben nemrég úgy nyilatkozott: Romániában túlságosan magasak jelenleg a bankközi jutalék, ezért indokolt lenne még azelőtt csökkenteni ezeket, hogy az Európai Parlament év végén elfogadná az erre vonatkozó előírást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!