Elfogadta a kormány szerdai ülésén a készpénzfizetés korlátozására, valamint a bankközi jutalék csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a továbbiakban a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
2014. április 02., 19:382014. április 02., 19:38
A kabinet eredetileg sürgősségi rendelettel fogadta volna el az intézkedéseket, a Román Nemzeti Bank (BNR) és a hazai pénzintézetek azonban hevesen tiltakoztak a kártyás fizetésnél felszámolt bankközi jutalék mérséklése ellen, így a kormány úgy döntött, hogy a tervezetet a parlamentnek továbbítja.
Tízezer lejt lehet készpénzként kifizetni
A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint a jogi és magánszemélyek által tranzakció vagy kölcsön esetén az egymásnak fizetett készpénz maximális értéke napi 10 ezer lej lehet.
Ez vonatkozik az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személyekre, a családi vállalkozásokra, a civil szervezetekre, az egyesületekre és a szabadfoglalkozást végzőkre is.
Az előírás áthágása esetén a jogi és magánszemélyeknek a maximális értéket meghaladó összeg 25 százalékát kell kifizetniük bírságként – ezt az eladónak és a vevőnek is le kellene rónia.
A tervezetet többen is bírálták: Mugur Isărescu jegybankelnök például a telkek adásvétele kapcsán jegyezte meg, hogy a kormány tagjai valószínűleg nem tudják, mekkora bürokráciával jár egy hasonló tranzakció lebonyolítása, aztán csodálkoznak, hogy mennyi föld marad parlagon.
Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor azzal indokolta az intézkedést, hogy ezzel a kormány a bankkártya-használatot és más elektronikus fizetési módozatokat népszerűsítése, illetve hozzájárul az adócsalás visszaszorításához.
A bankközi jutalék csökkentésére is rábólintottak
A kabinet által szerdán elfogadott törvénytervezet egy másik pontja szerint a kártyás fizetéskor felszámított bankközi illetéket csökkentenék jelentős mértékben, a pénzintézetek így betéti kártya használata esetén legfeljebb az összeg 0,2 százalékát, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékát számolhatnák fel egymásnak kezelési költségként.
Noha az illetéket elméletileg a kártyaleolvasót birtokló banknak kellene fizetnie a kártyát kibocsátó pénzintézetnek, ezzel a kereskedőt terhelik. A határértéket be nem tartó bankok 10–200 ezer lejes bírságra számíthatnak. Az illeték értéke jelenleg 1–1,5 százalék közötti.
A bankközi jutalék mérséklésére az Európai Bizottság (EB) dolgozott ki egy projektet, amelynek alapján első körben a határon kívüli kártyás fizetés esetén csökkentenék az illetéket, az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel pedig ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.
A Ponta-kormány azonban jóval az EB által megadott határidő előtt bevezetné az intézkedést, az indoklás szerint ezzel a fogyasztóknak kedveznének, a boltok ugyanis csökkenthetnék termékeik árát.
A kabinetet emiatt is számos bírálat érte: Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatójának meglátása szerint az elképzelés csak akkor működne, ha Romániában egyrészt kevesebben fizetnének készpénzzel, és többen kártyával, illetve magasabbak lennének a jövedelmek.
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke ezzel szemben nemrég úgy nyilatkozott: Romániában túlságosan magasak jelenleg a bankközi jutalék, ezért indokolt lenne még azelőtt csökkenteni ezeket, hogy az Európai Parlament év végén elfogadná az erre vonatkozó előírást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!