
Fotó: Rostás Szabolcs
A bukaresti Versenytanács munkatársai jelenleg vizsgálják a cukor, a napraforgóolaj, valamint a vaj romániai piacának meghatározó szereplőitől az elmúlt időszakban kartellgyanú miatt rajtaütésszerűen végzett ellenőrzések során begyűjtött adatokat. Gyerkó László, a szakhatóság vezetőségének tagja a Krónika megkeresésére elmondta, a folyamat még hosszú hónapokig eltarthat.
2023. április 04., 10:112023. április 04., 10:11
Mint ismeretes, a Versenytanács múlt csütörtökön jelentette be, hogy kartellgyanú miatt három ellenőrzési akció is zajlott az elmúlt időszakban. Azt vizsgálják, hogy történt-e megállapodás a termelők között a napraforgóolaj, a vaj és a cukor árának megállapításakor, vagyis az élelmiszeripari vállalkozások tisztességtelen piaci magatartásának betudhatóan drágultak-e szédítő mértékben ezek az alapélelmiszerek.
A szakhatóság ellenőrei a napraforgóolaj esetében a Bunge Románia Kft., az Expur Rt., a Prutul Rt. és az Ardealul Rt. székhelyén és telephelyein, a vaj esetében az Albalactnál, a Lactalis csoporthoz tartozó Covalactnál és Dornánál, a Friesland Románia Rt.-nél, a Lacto Food Kft.-nél, valamint az Olympushoz tartozó brassói tejgyárban ellenőriztek. Ami a cukrot illeti, az Agrana Románia Kft., a Pfeifer & Langen Románia Kft. és Lucsor Impex Kft. székhelyeire esett az ellenőrök választása.

Kartellgyanú miatt három ellenőrzési akciót is indított a Versenytanács: azt vizsgálják, hogy volt-e megállapodás a termelők között a napraforgóolaj, a vaj és a cukor árának megállapításakor. Tizenhárom cégnél tartottak rajtaütésszerű ellenőrzést.
Mint részletezte, a Versenytanács folyamatosan megfigyeli a kényesnek tekintett piacokat, a hivatalon belül van egy osztály, amely kimondottan az árérzékeny termékekkel foglalkozik. Továbbá követik az általuk működtetett Ármonitor applikációt is, amely megmutatja az árak alakulását a hipermarketekben, márpedig a napraforgóolaj, a vaj és a cukor esetében magas áremelkedésre lettek figyelmesek, ennek nyomán indult vizsgálat.
Összehasonlították az említett termékek árát a régió más országaiban gyakorolt árszinttel, az európai uniós tagállamok átlagával, és kiderült, hogy
Az adatgyűjtés lezajlott, a Versenytanács ellenőrei számítógépeket, mobiltelefonokat, különböző iratcsomókat gyűjtöttek be. Jelenleg pedig ezeket elemzik.
Gyerkó László, a bukaresti Versenytanács vezetőségének tagja
Fotó: Beliczay László
Gyerkó László kérdésünkre azt mondta, ez a folyamat négy-öt, de akár hat hónapig is eltarthat, csupán akkor derül ki, hogy volt-e megegyezés a cégek között, jogos volt-e ez a nagyobb ár, amelyet gyakoroltak. De a végkövetkeztetésre valószínűleg ennél is többet kell majd várnunk, szükség lehet ugyanis plusz információkra, azokat is be kell kérni, ki kell elemezni, ami mind-mind időigényes.
Szédítően emelkedtek az élelmiszerárak
A bukaresti statisztikai intézet (INS) márciusban közölt kimutatása szerint éves szinten az élelmiszerek 22,35 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 12,73 százalékkal, a szolgáltatások pedig 10,38 százalékkal drágultak Romániában. A tavalyi év második hónapjához képest ugyanakkor idén februárban a cukor drágult leginkább, 63,6 százalékkal, a vaj 44,9 százalékkal, de a burgonya, a margarin, a tej, a sajt és a tojás ára is 33–35 százalékkal emelkedett. Vagyis a statisztikai adatok is igazolni látszanak a Versenytanács illetékeseinek gyanúját. Egyébként az éves inflációs ráta éppen az élelmiszerárak emelkedése miatt nőtt idén februárban 15,5 százalékra a januári 15,1 százalékról.
Kérdésünkre, mekkora az esélye annak, hogy nyoma maradt egy esetleges összehangolt áremelésnek, Gyerkó László megjegyezte, egyértelmű, hogy egyre kevesebb nyom van, és a hasonló megállapodások nincsenek is leírva, aláírva és lepecsételve. Vannak viszont szakértők, akik különböző piaci viselkedési minták, különböző kalkulációk mentén tudnak következtetni a tisztességtelen magatartásra.
A hivatalos statisztikai adatok szerint egy év alatt a cukor 63,6 százalékkal drágult Romániában
Fotó: Facebook/Asociatia Pro Consumatori
Ami a bankközi kamatláb (ROBOR) kapcsán még korábban elindított vizsgálatot illeti, Gyerkó László kérdésünkre elmondta, ebben az esetben is zajlik még a begyűjtött adatok elemzése. Azt azonban egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy mikorra derülhet ki, kartelleztek-e a pénzintézetek. A versenytanács illetékese rámutatott:
„Próbáljuk rövidíteni, de két év alá nem igazán lehet behozni, mivel akkora volumenű munkát igényel a versenytársak, szerződések stb. elemzése” – húzta alá Gyerkó László.

Lezárult az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés annál a tíz romániai banknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak (ROBOR) értékének meghatározásában – jelentette be a Versenytanács. Jelezték: szakemberek vizsgálják a begyűjtött anyagokat.
Mint ismeretes, a Versenytanács a tavalyi év második felében jelentette be, hogy vizsgálatot indított azoknál a romániai bankoknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak szintjének meghatározásában, miután arra gyanakszanak, hogy megállapodtak a kamatszintekről. A Transilvania Bank, a BCR, a BRD–Societe Generale, az ING Bank, a Raiffeisen Bank, a CEC Bank, az UniCredit Bank, az OTP Bank Románia, az EximBank és az Intesa Sanpaolo Románia érintett a versenyszabályok áthágásának gyanújával zajló ankétban.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!