Kárpát-medencei összefogás a cianidos aranybányászat ellen

A budapesti egyeztetés apropóját az adta, hogy a verespataki bányaberuházás kapcsán elhíresült, ciánalapú aranybányászat nem csupán Erdélyben jelent valós veszélyt a környezetre, az épített és kulturális örökségre, de hasonló tervek és kezdeményezések léteznek Szlovákiában és Ukrajnában is. Tőkés a találkozón leszögezte: az európai polgároknak a tiszta környezethez, a magántulajdonhoz, illetve a víz- és tájvédelemhez fűződő joga minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való. Az erdélyi európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy 2010-ben Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi elnökével, akkori EP-képviselővel közösen a cianidos bányászat európai betiltását követelő határozatot nyújtottak be a brüsszeli törvényhozásban.

Noha az EP elfogadta, a határozatnak kevés foganatja volt: az Európai Bizottság illetékesei lesöpörték a témát az asztalról. Zuzana Balážová, Körmöcbánya polgármestere elmondta, a felvidéki település lakói a környezetvédelmi károk mellett attól félnek, hogy a tervezett bányanyitás tönkreteszi a kis- és középvállalatokat, illetve a turizmusra épülő gazdaságukat. (Egyébként az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei által meghirdetett versenyen Szlovákiából éppen Körmöcbánya nyerte el Biodiverzitás Fővárosa címet). A Beregszászi járásban található Nagymuzsaly lakói testközelből is elszenvedhették a bányanyitás következményeit. A Kárpátalján 1996-ban kezdődött és 2006-ban – csődhelyzet miatt – leállt, két szakaszban megvalósított bányászat során az 1300 kilométerre lévő Dnyeper mellé hordták – nyitott teherautókon – az üledékanyagot. 2003 óta a szennyeződésekkel terhelt hulladékanyagot mindenfajta védelem nélkül tárolják Beregszász és vidékének mezőgazdasági területén. Király Melinda torockói önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke a verespataki bányanyitás veszélyeiről számolt be, felhívva a tavalyi választási kampány időszakában rendezett, érvénytelenül végződött népszavazásra a figyelmet.

A budapesti találkozó részvevői mandátumot adtak Tőkés Lászlónak ügyeik brüsszeli képviseletére, ugyanakkor közös cselekvési terv is körvonalazódott. Első lépésként mindhárom településre ellátogatnak, hogy a helyszínen tájékozódjanak a fennálló állapotokról. Az ügy nemzetköziesítése érdekében az EP-képviselő szervezésében az ősz folyamán, nyilvános közmeghallgatás keretében tárják elő problémáikat az Európai Parlamentben, emellett Janez Potočnik környezetvédelmi biztossal is találkozót szerveznek, és közös memorandumban fordulnak José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez.