2012. május 22., 09:012012. május 22., 09:01
A talaj és felszín alatti vizek több évtizedes ipari tevékenység következtében kialakuló szennyezése az 1970-es években kezdett a figyelem középpontjába kerülni, de akkor e jelenségeket még a szakemberek is csak elszigetelt, egyedi esetekként kezelték – mondta a kutató a témában rendezett Környezeti kármentesítés határok nélkül című konferencián. Mint részletezte, az 1980-as, 90-es években vált világossá, hogy a szennyezett területek nagysága és a kármentesítés várható költsége messze meghaladja az előzetesen várt mértéket.
A szennyező anyagok helyszíni ártalmatlanításának egyik fontos módszere a bioremediáció, amely során baktériumok, gombák vagy növények segítségével semlegesítik a talajba került veszélyes anyagokat. A szennyező anyagok típusától és eloszlásától függően számos ilyen módszert dolgoztak ki, ezek hatékonyságának vizsgálata azonban igen körülményes, hiszen a talajfelszín alatt 30-40 méteres mélységben lejátszódó folyamatokra ma is legfeljebb következtetni lehet – fogalmazott a kutató.
A szegedi intézetben és a Nagyváradi Egyetemen – magyar-román határ menti együttműködésben, mintegy 830 ezer euróból – végrehajtott fejlesztés lehetőséget teremt a laboratóriumban sikeres módszerek kipróbálására a természethez hasonló körülmények között a terepi tesztelés előtt. A laboratóriumban kialakított több köbméteres tartályt ismert tulajdonságú talajjal töltik föl, mesterséges talajvizet áramoltatnak benne, és a berendezésben elhelyezett szenzorok segítségével mérik a szennyezés terjedését, illetve a káros anyagokat lebontó baktériumok aktivitását – magyarázta el a modell működésének lényegét az igazgató. Hozzátette: a nagyváradi felsőoktatási intézmény kutatói a mérések során nyert adatok matematikai feldolgozását és számítógépes modellezését végzik el. Kiss István hangsúlyozta, a laboratóriumban a korábbiaknál sokkal olcsóbban, rövidebb idő alatt és megbízhatóbban végezhető el egy ártalmatlanítási módszer tesztelése vagy dolgozható ki hatékony technológia egy környezeti probléma megoldására. (X)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok