2012. május 22., 09:012012. május 22., 09:01
A talaj és felszín alatti vizek több évtizedes ipari tevékenység következtében kialakuló szennyezése az 1970-es években kezdett a figyelem középpontjába kerülni, de akkor e jelenségeket még a szakemberek is csak elszigetelt, egyedi esetekként kezelték – mondta a kutató a témában rendezett Környezeti kármentesítés határok nélkül című konferencián. Mint részletezte, az 1980-as, 90-es években vált világossá, hogy a szennyezett területek nagysága és a kármentesítés várható költsége messze meghaladja az előzetesen várt mértéket.
A szennyező anyagok helyszíni ártalmatlanításának egyik fontos módszere a bioremediáció, amely során baktériumok, gombák vagy növények segítségével semlegesítik a talajba került veszélyes anyagokat. A szennyező anyagok típusától és eloszlásától függően számos ilyen módszert dolgoztak ki, ezek hatékonyságának vizsgálata azonban igen körülményes, hiszen a talajfelszín alatt 30-40 méteres mélységben lejátszódó folyamatokra ma is legfeljebb következtetni lehet – fogalmazott a kutató.
A szegedi intézetben és a Nagyváradi Egyetemen – magyar-román határ menti együttműködésben, mintegy 830 ezer euróból – végrehajtott fejlesztés lehetőséget teremt a laboratóriumban sikeres módszerek kipróbálására a természethez hasonló körülmények között a terepi tesztelés előtt. A laboratóriumban kialakított több köbméteres tartályt ismert tulajdonságú talajjal töltik föl, mesterséges talajvizet áramoltatnak benne, és a berendezésben elhelyezett szenzorok segítségével mérik a szennyezés terjedését, illetve a káros anyagokat lebontó baktériumok aktivitását – magyarázta el a modell működésének lényegét az igazgató. Hozzátette: a nagyváradi felsőoktatási intézmény kutatói a mérések során nyert adatok matematikai feldolgozását és számítógépes modellezését végzik el. Kiss István hangsúlyozta, a laboratóriumban a korábbiaknál sokkal olcsóbban, rövidebb idő alatt és megbízhatóbban végezhető el egy ártalmatlanítási módszer tesztelése vagy dolgozható ki hatékony technológia egy környezeti probléma megoldására. (X)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok