Karácsony válságban

Nagy nyüzsgés fogadja a betérőt valamennyi sepsiszentgyörgyi boltban, ránézésre sehol nincs kevesebb vásárló, mint az előző években. Az elárusítók viszont azt tapasztalják, idén több a nézelődő és kevesebb a vásárló. Mint mondják, sokan végigjárják az üzleteket, összehasonlítják a kínálatot, mérlegelik az árakat, de a vásárlást az utolsó napokra halasztják. Mindenki nagyon körültekintően költekezik, a praktikus vagy a szimbolikus apróságok iránt nagyobb a kereslet. 

A kereskedők többsége panaszkodik, hogy az eladás szinte a felére csökkent az elmúlt évek decemberi forgalmához viszonyítva. A vásárlók viszont úgy vélik, a választék sem sokkal gazdagabb, és bár a gazdasági válság, a megszorító  intézkedések miatt csökkent a vásárlóerő, az árak nem lettek alacsonyabbak. Azzal ugyanakkor mindenki egyetért, hogy a hagyományos karácsonyi fogásokon nem spórolnak, az ünnepi asztalról idén sem hiányoznak majd a finomságok, a töltött káposzta, a kalács, egy-két üveg bor, viszont a karácsonyfa alá kevesebb és olcsóbb ajándék kerül. K. Irénke – aki éppen a polcok között nézelődik – úgy fogalmaz, az élelem egyre drágább, évről évre többet kell költeni a karácsonyi menüre, idén 200–300 lejből lehet megvenni a hozzávalókat, hogy kiadós, jóízű étel kerüljön az asztalra.

Hozzáteszi: ha az ételen nem akarunk spórolni, kénytelenek vagyunk apró, de praktikus ajándékokat vásárolni: sálat, sapkát, kesztyűt, meleg zoknit teszünk a fa alá. A decemberi ünnepekre szánt költségvetés 1000–1500 lej körül van, ebbe bele kell férjen a karácsonyi, a szilveszteri ünneplés, étel-ital, az ajándékok – mondja V. Gyula, aki szerint ennél többet nincs ahonnan előteremteni, tehát ezt a pénzt kell beosztani. O. Klára eközben arról számol be, hogy már hónapokkal ezelőtt megvásárolt néhány ajándékot, elsősorban az unokáknak, ugyanis decemberben a gázszámla is magas, nem lehet mindent az ünnepek előtt beszerezni, ezért apránként kell készülni. Érződik, hogy kevesebb pénzük van az embereknek, nagyon megnézik, mit és mennyiért vásárolnak, az árleszállításokat, a kedvezményeket keresik, közli kérdésünkre egy eladó is.

Van, amire nem is futja

Középkorú hölgy áll előttünk két tömött kosárral Gyergyószentmiklóson az egyik helyi vállalkozó által működtetett élelmiszerüzlet pénztáránál. Amikor fizetésre kerül a sor, előkerülnek az élelmiszerjegyek, a pénztáros szoroz-összead-kivon, majd közli: „a különbözetet pénzben kell kifizetni”. A vevő a retikülje aljáról előkaparja pénztárcáját, de hiába nézi át tüzetesen minden zsebét, a kosarakba pakolt áruból ki kell venni valamit. Így hát a pultra odakészített másik kosárba kerül a cigaretta, a két tasak szaloncukorból az egyik és még néhány apróság, amiről úgy véli, talán mégsem lesz rá szükség karácsonykor.

„Így megy az idén a nagy karácsonyi bevásárlás” – állapítja meg a pénztáros, kifejtve, hogy sajnos a fennebb vázolt helyzet igencsak gyakori a napokban. Mint mondja, az embereknek meglenne az igényük, hogy az előző évekhez hasonlóan vásároljanak az ünnepekre, de sok esetben – mint a hölgy is – a pénztárnál szembesülnek, idén nem futja annyira, mint a „jobb időkben”. Megtudjuk azt is, hogy ritka az a vásárló, aki egy kilogramm szaloncukrot vásárol, inkább fél kilót, vagy néhány dekát vesznek a karácsonyfára, s nem vásárolják kilószámra a lisztet, vajat, cukrot sem süteménykészítés céljából.

Népszerű a bevásárlóturizmus

A Szatmár megyei kisebb boltokban alig indult meg a karácsonyi hajsza, a nagyobb szupermarketekben viszont már hetek óta sok vásárlóval lehet találkozni. „A szaloncukrot keresik a leginkább” – közli a Krónika munkatársával az egyik nagykárolyi bolt eladója, aki szerint tavaly ilyenkor sokkal több vásárlójuk volt, és több termék fogyott. A partiumi kisváros üzleteiben meglepően sok a magyarországi termék. Olyan bolt is van, amely az árukészletének 75–80 százalékát a szomszédos ország viszonteladóitól és nagykereskedéseitől szerzi be.

Emellett ünnepek előtt a városi piacon is megjelennek azok az árusok, akik a Magyarországon vásárolt árut kínálják. Nagyrészt fűszereket, étolajat, sütemény-alapanyagokat és szépségápolási cikkeket lehet tőlük vásárolni. Itt valamivel többet kérnek a termékekért, mint a határ túloldalán, ám még ha a pénzváltási díjat és az útiköltséget is hozzáadjuk, akkor is jobban járunk, mintha magunk mennénk el értük, vagy a hazai boltok termékeit vásárolnánk meg. Magyarországon minőségtől, ízesítéstől és csomagolástól függően 350 és 1000 forint (5,5–15,7 lej) közötti áron kínálják a szaloncukor csomagolását, amely 400 gramm és egy kilogramm közötti kiszerelésben kapható. Itthon ugyanaz a fajta karácsonyfadísz-édesség 10-11 lejes áron szerezhető be.

Azonban szép számban akadnak olyan Szatmár megyeiek is, akik a magyarországi nagyáruházak választékát részesítik előnyben. Hétvégén, amikor lapunk munkatársa a helyszínen járt, sok szatmári, máramarosi és szi-lágysági rendszámú autóval találkozott a mátészalkai hipermarket előtti parkolóban. Az eladók szerint nem ritka, hogy az ünnepek előtt lehetetlen szabad helyet találni az üzlet körüli parkolóban, és a romániai települések mellett a közeli Kárpátaljáról is sok bevásárlóturista érkezik.

Az üzlet polcai között sokan előre megszerkesztett listával és számológéppel járnak-kelnek, és mérlegelik, mit érdemes onnan vásárolni, és mi az, amit itthon olcsóbban meg lehet kapni. Nem ritka, hogy többen utaznak ki egy autóval, így az üzemanyag költsége is oszlik, és gazdaságosabb a karácsonyi nagybevásárlás. „Azért járok ide, mert itt nagyobb a választék. Nemcsak karácsonyra vásárolok, hanem havonta egyszer-kétszer itt vásárolom meg a háztartáshoz szükséges fogyókellékeket. Csak egyes termékeket szerzek be innen, azokat, amelyek olcsóbbak, mint otthon, vagy nálunk olyanokat nem lehet kapni” – mondja az egyik bevásárlóturista.

Igazolt statisztika

A romániai lakosság 67 százaléka a 2007-esnél jóval kevesebbet szán a karácsonyi ünnepkörre, miközben Bulgáriában ez az arány 55, Portugáliában 54, míg Olaszországban 47 százalékos – derült ki a The Wall Street Journal által készíttetett felmérésből. Nem csupán e tekintetben áll a legrosszabbul Románia, itt a legmagasabb, 30 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak idén karácsonyi ajándékokat. Hasonló arány csak Hollandiában van, ott azonban hagyományosan nem a Kisjézus születése napján ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem Mikuláskor. A karácsony náluk inkább vallási ünnep, amelyet családi körben ülnek meg. Eközben az európai lakosság közel ötven százaléka immár tud annyit költeni az angyaljárásra, mint három évvel ezelőtt, amikor a válságról hírből sem hallottunk.