Kapa és ásó helyett a vakolókanalat választják a Hargita, Kovászna és Maros megyei munkavállalók: a külföldi állásra jelentkező székelyföldiek körében idén a mezőgazdasági munkával szemben sokkal népszerűbbek az építőipari foglalkozások – derült ki a Tjobs.ro on-line állásközvetítő platform felméréséből.
2014. március 11., 16:052014. március 11., 16:05
A Tjobs.ro kedden közleményben mutatott rá, hogy a január és március közötti adatok alapján a Maros és Kovászna megyei munkakeresők közel 20, míg a Hargita megyeiek 17 százaléka építőipari állásra jelentkezett.
Ugyanakkor mindhárom megyéből a Nagy-Britannia, a Németország, illetve a Franciaország területén elérhető állásokra pályáztak a legtöbben. Maros megyében többen olaszországi, hollandiai, görögországi és dániai munkát is vállalnának, ezzel szemben a törökországi és spanyolországi állások voltak a legkevésbé népszerűek.
A Kovászna megyeiek is szívesen dolgoznának Olaszországban, Dániában és Finnországban, a legkevesebben ugyanakkor nigériai, mexikói és szaúd-arábiai állásokra pályáztak. Hargita megyében az építőipari, mezőgazdasági és vendéglátóipari munkák mellett a külföldi idősgondozói és betegápolói állások is népszerűek voltak az elmúlt időszakban, viszont kevesen jelentkeztek hegesztői, humán erőforrás menedzsmenti és design-grafikai munkakörökre.
Az összeállításból az is kiderült, hogy a külföldi munkavállalók többsége (41 százalékuk) 25–35 év közötti, a 35–45 éves korosztály pedig az on-line jelentkezők 28 százalékát teszi ki. A 25 év alattiak köréből viszonylag kevesen pályáztak, a jelentkezőknek 17 százaléka tartozik ebbe a korosztályba.
A Tjobs.ro közleményében arról is beszámolt, hogy februárban a megelőző hónaphoz képest hétezerrel több külföldi állást hirdettek meg, így a jelentkezők összesen közel 54 ezer munka közül válogathattak. A legtöbb álláshirdetés egyébként Nagy-Britanniából, Görögországból, Németországból és Olaszországból érkezik az on-line platformon keresztül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!