Kapa és ásó helyett a vakolókanalat választják a Hargita, Kovászna és Maros megyei munkavállalók: a külföldi állásra jelentkező székelyföldiek körében idén a mezőgazdasági munkával szemben sokkal népszerűbbek az építőipari foglalkozások – derült ki a Tjobs.ro on-line állásközvetítő platform felméréséből.
2014. március 11., 16:052014. március 11., 16:05
A Tjobs.ro kedden közleményben mutatott rá, hogy a január és március közötti adatok alapján a Maros és Kovászna megyei munkakeresők közel 20, míg a Hargita megyeiek 17 százaléka építőipari állásra jelentkezett.
Ugyanakkor mindhárom megyéből a Nagy-Britannia, a Németország, illetve a Franciaország területén elérhető állásokra pályáztak a legtöbben. Maros megyében többen olaszországi, hollandiai, görögországi és dániai munkát is vállalnának, ezzel szemben a törökországi és spanyolországi állások voltak a legkevésbé népszerűek.
A Kovászna megyeiek is szívesen dolgoznának Olaszországban, Dániában és Finnországban, a legkevesebben ugyanakkor nigériai, mexikói és szaúd-arábiai állásokra pályáztak. Hargita megyében az építőipari, mezőgazdasági és vendéglátóipari munkák mellett a külföldi idősgondozói és betegápolói állások is népszerűek voltak az elmúlt időszakban, viszont kevesen jelentkeztek hegesztői, humán erőforrás menedzsmenti és design-grafikai munkakörökre.
Az összeállításból az is kiderült, hogy a külföldi munkavállalók többsége (41 százalékuk) 25–35 év közötti, a 35–45 éves korosztály pedig az on-line jelentkezők 28 százalékát teszi ki. A 25 év alattiak köréből viszonylag kevesen pályáztak, a jelentkezőknek 17 százaléka tartozik ebbe a korosztályba.
A Tjobs.ro közleményében arról is beszámolt, hogy februárban a megelőző hónaphoz képest hétezerrel több külföldi állást hirdettek meg, így a jelentkezők összesen közel 54 ezer munka közül válogathattak. A legtöbb álláshirdetés egyébként Nagy-Britanniából, Görögországból, Németországból és Olaszországból érkezik az on-line platformon keresztül.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
szóljon hozzá!