Kapa és ásó helyett a vakolókanalat választják a Hargita, Kovászna és Maros megyei munkavállalók: a külföldi állásra jelentkező székelyföldiek körében idén a mezőgazdasági munkával szemben sokkal népszerűbbek az építőipari foglalkozások – derült ki a Tjobs.ro on-line állásközvetítő platform felméréséből.
2014. március 11., 16:052014. március 11., 16:05
A Tjobs.ro kedden közleményben mutatott rá, hogy a január és március közötti adatok alapján a Maros és Kovászna megyei munkakeresők közel 20, míg a Hargita megyeiek 17 százaléka építőipari állásra jelentkezett.
Ugyanakkor mindhárom megyéből a Nagy-Britannia, a Németország, illetve a Franciaország területén elérhető állásokra pályáztak a legtöbben. Maros megyében többen olaszországi, hollandiai, görögországi és dániai munkát is vállalnának, ezzel szemben a törökországi és spanyolországi állások voltak a legkevésbé népszerűek.
A Kovászna megyeiek is szívesen dolgoznának Olaszországban, Dániában és Finnországban, a legkevesebben ugyanakkor nigériai, mexikói és szaúd-arábiai állásokra pályáztak. Hargita megyében az építőipari, mezőgazdasági és vendéglátóipari munkák mellett a külföldi idősgondozói és betegápolói állások is népszerűek voltak az elmúlt időszakban, viszont kevesen jelentkeztek hegesztői, humán erőforrás menedzsmenti és design-grafikai munkakörökre.
Az összeállításból az is kiderült, hogy a külföldi munkavállalók többsége (41 százalékuk) 25–35 év közötti, a 35–45 éves korosztály pedig az on-line jelentkezők 28 százalékát teszi ki. A 25 év alattiak köréből viszonylag kevesen pályáztak, a jelentkezőknek 17 százaléka tartozik ebbe a korosztályba.
A Tjobs.ro közleményében arról is beszámolt, hogy februárban a megelőző hónaphoz képest hétezerrel több külföldi állást hirdettek meg, így a jelentkezők összesen közel 54 ezer munka közül válogathattak. A legtöbb álláshirdetés egyébként Nagy-Britanniából, Görögországból, Németországból és Olaszországból érkezik az on-line platformon keresztül.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!