Kampányízű adókedvezmény a visszaforgatott profitra

Amint arról beszámoltunk, a gazdasági szakértők és az üzleti szféra képviselői korábban is bírálták a kormány tervét, amelyet még az azóta ellenzékbe került nemzeti liberálisok (PNL) kezdeményeztek. Az intézkedés egyébként csupán korlátozott időtartamig, 2015. december 31-éig lesz érvényben. A tervezet értelmében a cégek a munkagépekbe és egyéb eszközökbe fektetett nyereséget könyvelhetik el adómentesen.

Nem nő ettől a befektetési kedv

Kampányízű engedménynek nevezte a román kormány újra befektetett nyereség adómentességére vonatkozó határozatát Boér Árpád. A csíkszentkirályi Hargita Gyöngye Rt. gazdasági igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, tapasztalata szerint egyetlen cég sem fog csak azért fejleszteni vagy beruházni, hogy éljen egy adókedvezménnyel.

„A fejlesztést a piaci igény határozza meg” – szögezte le a gazdasági szakember. Boér Árpád ugyanakkor arról számolt be, hogy a Hargita Gyöngye céget az elmúlt években „sikerült tökéletesen felzárkóztatni”, hat csúcstechnológiájú palackozósorral rendelkeznek, amelyek napi kapacitása több mint 1,6 millió liter, ebből napi 1,3 millió liter a pillepalackok, a többi pedig az üvegek között oszlik meg, ezzel a piaci igényt maradéktalanul ki tudják szolgálni.

A további fejlesztések attól függnek, hogy van-e igény a piacon új termékre, és ahhoz van-e szükség új berendezésekre, vallja Boér Árpád. „A most induló cégeknek előnyős lehet ez a lehetőség, és amennyiben szükség lesz fejlesztésre, a Hargita Gyöngye is figyelembe veszi és kihasználja ezt az adókedvezményt. De a nagyobb vállalatok nem fognak csak azért beruházni, mert ezt az állam most megengedi” – fogalmazta meg az igazgató.

Boér ugyanakkor rámutatott, hogy a jogi személyek esetében a beruházás élettartamára eső hitel kamatát vállalja át tulajdonképpen az állam, ebben áll az engedmény, tehát kamatmentes hitelre lehet eszközöket, csúcstechnológiát vásárolni. „Ha egy cégnek nincs nyeresége, akkor nincs, amit újra befektetnie, és így ezt az adókedvezményt sem tudja kihasználni” – összegzett Boér Árpád.

„Jöhetett volna hamarabb”

Fülöp Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója jónak tartja a kormány kezdeményezését, azonban mivel nem ismeri a rendelkezés pontos szövegét és a kedden jóváhagyott alkalmazási módszereit, nem kívánt egyelőre véleményt nyilvánítani.

„Kár, hogy nem korábban lépett érvénybe, mert mi még a tavaly nekikezdtünk egy 2,5 millió eurós beruházásnak, amit hamarosan, az idény kezdésére be kell fejeznünk” – fejtette ki érdeklődésünkre a magyarországi tőkével működő vendéglátó-ipari vállalat vezetője, utalva a Brădeț (Fenyő) Szálloda teljes korszerűsítésére.

A fürdővállalatnak további beruházási elképzelései is vannak, mint például a népszerű Gomba étterem újjáépítése és a Făget (Bükk) Hotel modernizálása, azonban egyelőre kénytelen kivárni a tervek megvalósításával.

Elvitte a válság a profitot

Eközben Dobra László, az egyik legismertebb székelyföldi készruhagyár, a kézdivásárhelyi Secuiana ügyvezetője a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy a válság begyűrűzése óta – rajtuk kívül álló okok miatt – nem volt profitjuk. „Két bukaresti üzlettársunk mondott csődöt, ezért mi is sokat veszítettünk, talán idén lesz nyereségünk, de egyelőre nem érdeklődtünk a visszafordított profit adómentessége iránt” – fogalmazta meg a gyártulajdonos.

A szakértőknek sem tetszett a lépés

Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő és Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is bírálattal fogadta a kezdeményezést. Előbbi április végén a Krónika megkeresésére leszögezte, igazából tíz éve lett volna hasznos meghozni az intézkedést, „ma már nem olyan nagy dolog”.

Şerbănescu szerint az a legnagyobb gond a tervezettel, hogy nem általános érvényű, hanem csak eszközökre, csúcstechnológia beszerzésére vonatkozik, ez pedig csak a külföldi tőkének használ. „A hazai tőke nem termel, a multiknak viszont szükségtelen újabb kedvezményt adni, ők úgyis addig teszik-veszik ide-oda a profitjukat, amíg úgysem fizetnek adót” – fogalmazta meg az elemző.

Édler András eközben a kezdeményezés bejelentésekor úgy vélekedett, valós gazdaságélénkítő stratégiára lenne szükség, nemcsak olyan intézkedésekre, melyek papíron jól mutatnak, de a gyakorlatban csak kismértékben segítik a vállalkozókat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak elmondta, a legreálisabb gazdaságélénkítés az lenne, ha lehetővé tennék, hogy vállalkozók kompenzálják az állami tartozásokat.

„A magánszférának rengeteg pénze ott van az államnál, az elvégzett munkálatok kifizetését ugyanis folyamatosan halogatják, miközben a vállalkozóktól elvárják, hogy késlekedés nélkül kifizessék a különböző adókat, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási hozzájárulást” – emlékeztetett Édler András.