2007. november 07., 00:002007. november 07., 00:00
A banktól várható szigort félreérthetetlenül a költségvetési „elcsúszással” indokolta, de hozzátette, hogy a pénzügypolitika csak részleges és rövid távú ellenszert tud nyújtani. A romló kilátásra tekintettel a román jegybank hétfőn 5,7 százalékra emelte a decemberi tizenkét havi inflációra szóló előrejelzését az eddigi 3,9 százalékról, jövő év decemberére pedig 4,3 százalékra az eddig jelzett 3,7 százalékról. Az év végi célsávon egyelőre nem változtattak, az 3–5 százalékos, a jövő év végére 2,8–4,8 százalékos, vagyis a bank biztosra veszi a cél túllépését legalábbis az idén. A nemzeti bank legutóbb október végén emelte a kamatot: egyre nagyobb inflációs aggodalmai miatt meredeken, fél százalékponttal 7,50 százalékra emelte irányadó pénzügypolitikai rátáját. Idén ugyanakkor várhatóan több kamatemelés nem lesz, mert a bank csak januárban tartja a következő kamatértekezletét. A bank pénzügypolitikája eddig támogatta a gazdasági növekedést. Május végén, majd június végén negyed-negyed ponttal enyhítette alapkamatát, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva a lépéseit. A román kormány gazdasági előrejelző bizottsága (CNP) már szeptemberben 6,1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedésre szóló előrejelzését 6,5 százalékról, habár a jövő évre szóló jóslatát 6,5 százalékra javította 6,3 százalékról. A bizottság a gazdasági növekedés idén várt lassulását a mezőgazdaságot sújtó, nyári szárazsággal indokolta. Románia hazai összterméke a második negyedévben – 86,75 milliárd lej – változatlan áron 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hírösszefoglaló Az S&P negatívra rontotta a kilátást Az eddigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Románia eddig is jórészt gyenge befektetői szuverén adóskockázati besorolásainak kilátását a Standard & Poor’s, arra hivatkozva, hogy a román kormány nem ad megfelelő gazdaságpolitikai választ a gyorsan növekvő külső egyensúlyhiányra, miközben egyre romlanak a globális hitelpiaci viszonyok. A kilátásrontás a világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni közleménye szerint a „BBB mínusz/A-3” hosszú és rövid futamú szuverén devizaadósi besorolásra, a helyi valutában kiadott közadósság „BBB/A-3” osztályzataira, valamint devizaátutalási és konvertibilitási kockázatra megállapított „A mínusz” szintre vonatkozik.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.